Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A katonai kormányzat időszaka 1849–1850 - A tanácsbeliek

tották a kályhákat és a kenyérsütőket, s figyelmeztettek mindenkit, hogy a konyhai edényeket éjszakára vízzel töltsék meg.32 Az újonnan kinevezett fertálybírákat négy nappal később, 1850. február 23-án feleskették, s "hivataloskodásuk szorgalmas folytatására1' utasították őket.33 Tennivalójuk akadt bőven. 1850. március 20-án pl. Bencze László váraljai fertálybíró azt jelentette, hogy »Weisz Jónás helybeli boltos kereskedő legközelebb múlt vasárnap az innepek és vasárnapok megtartása iránt kiadott felsőbb rendelet megvetésével boltjából több rendbéli portékákat pénzért kiadott." Bencze László ezt a vádat a boltból kijövő vásárlóktól elvett áruval bizonyította. Végül maga Weisz Jónás is beismerte "bűnét", amelyért 12 ezüstforint pénz- büntetésre ítélték.34 Jelenlegi adataink alapján úgy tűnik, hogy a fertálymesterek az 1850-es évek elején ellenszolgáltatás nélkül, mintegy tiszteletbeli megbízatásként vállalták feladatukat. Nincs nyoma annak, hogy a város ezért valamilyen fizetséggel jutalmazta volna őket. Munkájukat bizonyos mértékben a büntetéspénzekből való részesedéssel honorálták. Funkciójukkal és tevékenységükkel kapcsolatban még sok kérdés vár tisztázásra, annyi azonban bizonyos, hogy a fertálybírói tisztség viselése Egerszegen rangot és tekintélyt jelentett, s a városnegyedek ezen elöljárói hasznos segítőtársai voltak a tanácstagoknak.

A szolgaszemélyzet létszámára, összetételére vonatkozóan tárgyalt korszakunk kezdetén nincsenek pontos adatok. 1850 előtt a városi szolgák állományába az őrmester, a három hajdú, a két éjjeliőr és a négy mezőpásztor tartozott. Mint fentebb láttuk, az őrmester állása továbbra is megmaradt. Ugyancsak tovább foglalkoztatta a város a három hajdút. Nekik az útmester munkáját is segíteniük kellett, erre való tekintettel fizetésüket is hamarosan felemelték. Feltehetően az éjjeliőrök és mezőpásztorok munkaköre sem szűnt meg. A szegődményesek felfogását - ilyenek voltak pl. a városi csordás vagy a téglásmester - ugyancsak szabadon intézhette a város.35 Úgy tűnik, hogy a felsőbb hatóságok a szolgaszemélyzetet illető városi döntésekbe egyelőre nem avatkoztak bele. A helyi közigazgatás racionalizálására irányuló törekvések és ezzel összefüggésben a pénzügyi megfontolások azonban sejtették, hogy a városi igazgatás ezen része is hamarosan felülvizsgálat alá kerül és itt is megszorítások várhatók.

Hivatali állásuk megtartásában egyelőre sem a hivatalnokok, sem

20