Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Változó idők
bevonni. Az egykori liberálisok és konzervatívok együttes jelenléte a tanácsban és a községi választmányban még sokáig éreztette hatását. Kifelé, a felettes hatóságok felé tett javaslatok és véleménynyilvánítás esetében azonban az önkormányzati szervek mindig egységesen képviselték a várost, és idővel a politikai vagy egyéb eredetű nézetkülönbségek is mérséklődtek. Horváth Imre eltávolítása után a korábbi liberális tábor pozíciói megerősödtek, egyik képviselőjük, Tivalt Ferenc fontos tisztséget nyert el. A város igénye saját ügyeinek önálló intézésére a közben megkezdett átszervezés kapcsán folytatott tanácskozásokon már konkrét elképzelésekben is testet öltött. Az önigazgatás jövőjét érintő kérdések megvitatása viszonylag szélesebb körben zajlott. S szélesebb körű lett az a személyi állomány is, amely fölött a tanács és a választmány maga kívánt rendelkezni. A két testület az új önkormányzati szervek 1857-ben bekövetkezett kinevezéséig az 1851. augusztus 18-i községi utasítás elvi iránymutatása alapján végezte munkáját. Az 1850-es évek közepén átalakuló és az egykori liberálisok befolyása alá kerülő választmánynak az átszervezés miatt már nem volt lehetősége komolyabb tevékenység kifejtésére. Tagjainak túlnyomó többsége az újonnan létrejött községtanácsban folytatta munkáját. A községtanács, tagjainak összetételénél fogva, az eddigi önkormányzati testületekhez képest sokkal inkább alkalmasnak mutatkozott a város érdekeinek képviseletére. A kormányszervek tulajdonképpen ezt a szerepet szánták neki, hiszen a bizalomépítő törekvésekből kifolyólag nagy súlyt helyeztek a lakossággal való megfelelő kapcsolattartásra. S itt vált nyilvánvalóvá a fennálló politikai helyzetből fakadó óriási ellentmondás: az abszolutista kormányzati rendszer az egykori liberálisok népszerűségére alapozva próbálta elfogadtatni a centralizáció irányába ható további intézkedéseit. Velük akarta végrehajtatni a városi önkormányzatot pusztán egyszerű végrehajtó gépezetté degradáló rendeletéit. Azokkal, akik egy évtizeddel korábban a helyi lakosság önkormányzati jogainak kiszélesítéséért szálltak síkra. Hiszen pont ekkor szűkítette le a helytartósági osztály a lehető legminimálisabbra a város önkormányzati szerveinek mozgásterét! Az előzetesen megfogalmazott javaslatokat és elképzeléseket teljesen félretéve, s a mezővárosi igazgatás itt is fellelhető hagyományait figyelmen kívül hagyva, kizárólag a racionalitás szempontjaiból kiindulva állapította meg a személyi állomány létszámát, 162
