Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése

a város nem is szorgalmazta. Anyagi lehetőségei egyébként sem engedték volna meg még egy, a korábbinál jóval magasabb fizetéssel rendelkező tanácsos eltartását. A szállásmestert azonban a katonaság beszállásolása, átvonulása, ennek, a csendőrségnek és a helyben lévő különböző hivataloknak előfogat igényei miatt nem tudták nélkülözni. A tisztség megszüntetését azért is különösen sérelmezték, mert az átszervezést előkészítő, 1855. július 13-i tanácskozáson tett javaslatok értelmében ezen állás betöltését - a szolgaszemélyzet többi állásával együtt - minden külső beavatkozás nélkül a város magának szerette volna fenntartani. Hiszen ezen pozíciót az azzal járó óriási szervezőmunka, jövés-menés és elfoglaltság miatt csak a lakosokkal megfelelő kapcsolatban lévő, erős és határozott egyéniségre lehetett bízni. S a végén nemcsak, hogy az erről szóló döntés jogát, hanem még a tisztség rendszeresítésének a lehetőségét sem kapták meg az egerszegiek. A kényszerítő körülmények folytán azonban valamit mindenképpen tenni kellett. A községtanács már a pályázatok elbírálását végző, 1857. október 18-i ülésén a szállásmesteri állás feltétlen megőrzése mellett foglalt állást. Véleményét a következőkkel indokolta: «Minthogy pedig Zalaegerszegen, mint központi hivatalhelyen a szolgáknak igen sok teendőjük van, s három szolga a mindennapi szükségletre annyira igénybe vetetik, hogy a gyakori előfogatok kiállítását, a különbféle szállást igénylő hivatalnokok, s cs[ászári] k[irályi] katonaság rendes beszállásolását közülök egyik sem láthatja el pontosan - mely szolgálat mindenesetre egy szolgának egész tevékenységét igényli - ezért tisztelettel folyamodik a községtanács egy szállásmesternek eddigi, egyszázharminchat pengőforint fizetéssel meghagyásáért. Mely összeg kiadása igen is kármentesíttetik, ha az előfogati s beszállásolási ügy ily csekély áldozattal rendesen vezettethetik." Egyúttal eldöntötték, hogy Emrik János, ekkor még hivatalban lévő szállásmestert 1858 márciusáig okvetlenül foglalkoztatják, azt követően pedig a felsőbb döntés megszületéséig egy hajdú látja majd el az ezzel kapcsolatos feladatokat. A községtanács fenti ülése után Duzár István polgármester is a szállásmesteri tisztség rendszeresítését szorgalmazta. A katonaság beszállásolása, az átvonulások, az előfogat állítások egy személyt teljesen igénybe vesznek, s mivel itt mindig három hajdú, egy dobos és egy szállásmester létezett, a szállásmestert és a dobost is egyszerre nélkülözni nem lehet, állította az egerszegi járás szolgabírájához írt levelé146