Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése
renc, Sipos Boldizsár és Király János eddigi illetményének folyósítását beszüntették, új fizetésüket - Szigethy Károllyal együtt - 1858. január 1-jétől élvezhették. Tóth György, Gerencsér László és Göncz József személyében a három éjjeliőri állásra is hamarosan megtalálták a jelentkezőket. A polgármester 1858 márciusában kérte kinevezésüket a szolgabírói hivataltól.2” A soproni helytartósági osztály 1858. január 24-i leiratában jóváhagyólag tudomásul vette az egerszegi elöljáróság újjászervezését. Ezzel egyidejűleg azonban utasította a megyét, hogy »az újonnan kinevezett hivatalnokokat feladataikra és kötelességeikre figyelmeztesse, az ügyek és a munkaerő helyes elosztására ügyeljen, hogy az elöljáróság ideiglenes szervezésének szándékolt célja ténylegesen is elérhető legyen."258 A »szándékolt cél"-on mindenekelőtt a mezővárosi igazgatás patriarkális viszonyainak a szaktudást érvényesítő, s a kor kívánalmainak jobban megfelelő, polgári közigazgatás irányába való elmozdítását értették. Ha az e szempontok szerint megalakított tisztikar összetételét közelebbről megvizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a tisztviselők személyét illetően radikális változásokat az átszervezés lényegében nem hozott. Hiszen minden az előzetes megállapodás szerint történt! Donászy Ferencet - előbbi pozíciójában végzett munkája fölötti megelégedését kinyilvánítva - városi tanácsosi kinevezésével egyidejűleg mentette fel a megyefőnök eddigi, jegyzői tisztségéből. Több éves közigazgatási gyakorlatánál, képzettségénél és képességeinél fogva új munkakörének ellátása nem valószínű, hogy problémát okozott számára. Sipos Boldizsár és Király János ott folytatta teendőit, ahol a kinevezése előtti napon abbahagyta. Szigethy Károly pedig egy évvel korábban félbeszakított munkájához tért vissza. Hozott viszont az átszervezés létszámcsökkenést és talán némi minőségi változást. Egyrészt az előző tisztikarral ellentétben itt nem találunk alacsonyabb iskolázottságú tisztviselőt. Szigethy Károly, Sipos Boldizsár és Király János gimnáziumot végzett, Donászy Ferenc bölcsészeti akadémiára járt. Duzár István kvalifikációjáról nem állnak rendelkezésre közelebbi adatok, korábbi tevékenysége alapján azonban feltételezhetjük, hogy 6 is magasabb szintű tanulmányokat folytatott. Másrészt a mostani tisztviselők átlagéletkora 33-35 év körülire tehető. Ez mind az 1855 közepén fennálló, mind pedig az 1857-es, átszervezés előtti tisztikar átlagéletkoránál jóval alacsonyabb.259 Színre lépett tehát a fiatalabb korosztály. S ami a korábbiakhoz viszonyítva 144
