Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)
Országgyűlési képviselőválasztás
be, és ennek hazafiéi buzgósággal leendő pártolására küldendő képviselőnk egyszersmind alázattal megkérettessen”.170 Zalaegerszegen — csakúgy mint Zala megye többi választókerületében - 1848. június 15-én, Pünkösd után négy nappal került sor az országgyűlési képviselőválasztásra. Miután a jegyzőkönyvek a jelenlévők számát nem jegyezték fel, nem tudjuk, hogy a kerület 2185 választójából hányán jelentek meg a megyeszékhelyen, és jelentett-e akadályt az a körülmény, hogy a választást hétköznap, dologidőben tartották. A zalaegerszegi képviselőválasztás levezetésével a megye központi választmánya Koppány Ferenc főadószedőt bízta meg. Koppány délelőtt 10 órakor nyitotta meg a választást, és felszólította az összesereglett választókat, hogy tegyenek javaslatot a képviselőjelöltek személyére, mire a jelenlévők „mindannyian Csertán Sándor nevét hangoztatták”. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy „van-e a választók közt, ki szavazatot kíván, a szavazás eránti kívánatát senki sem jelentette, sőt a választók egész testületé továbbá is egyhangúlag Csertán Sándor urat kívánta országgyűlési képviselőjének”. Ilyen módon tehát ellenjelölt nélkül, és a fejenkénti szavazás mellőzésével, a „választók általános kívánatára”, mintegy közfelkiáltással választották meg Csertán Sándort az egerszegi választókerület - így Zalaegerszeg mezőváros - országgyűlési képviselőjévé.171 Csertán a reformkorban a zalai liberális ellenzék vezérkarához tartozott. 1809. január 25-én született Nemesszeren, apja Csertán Károly, anyja Varga Rozália volt. Nagykanizsán a piaristáknál, majd Kőszegen a bencéseknél járt gimnáziumba. Győrött bölcsészetet tanult, azután a pozsonyi jogakadémia hallgatója volt. 1829- ben jeles eredménnyel tette le az ügyvédi vizsgát. Zala megyei pályafutását még abban az évben - Deák Ferenchez hasonlóan -, tiszteletbeli tiszti alügyészként kezdte. 1834-ben Zala megye másodaliigyésze lett, és kinevezték a megye táblabírájává is. Később a szentgróti Batthyány-uradalom ügyésze volt. Közben 1833-ban megnősült, és a család egyik birtokán, Nemesapátiban telepedett le. Házasságából később négy gyermeke született. Első, a szólásszabadsági perek kapcsán tett politikai megnyilatkozásai 1837-ből maradtak fenn. Csertán már ifjúkorában is a higgadt, megfontolt ellenzéki politizálás híve volt, és mindvégig 87
