Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)
A nemzetőrség felállítása
hogy okozott-e bármiféle komolyabb bonyodalmat a város nemzetőrségének átszervezése.58 A törvény végrehajtása más városokhoz hasonlóan Zalaegerszegen is leszűkítette a nemzetőrség társadalmi bázisát. Azok a nincstelen zsellérek és kézművesek, akik március utolsó napjaiban nagy lelkesedéssel iratkoztak fel nemzetőrnek, most kiszorultak a helyi alakulatból. Május végére a korábbi önkéntesek közül csak mintegy 150-en maradtak az állandó nemzetőrség soraiban. A törvény rendelkezéseinek megfelelően átszervezett zalaegerszegi nemzetőrség összeírását a megye állandó bizottmányának június 5-i ülésén mutatták be.59 A városbíró és a város jegyzője által készített összeírás lakóhely szerint, a házszámok növekvő sorrendjében vette számba Zalaegerszeg 286 nemzetőrét. Az összeíráshoz a megye által készíttetett formanyomtatványt használták fel. Ennek rovatai a nemzetőrök nevét, életkorát, foglalkozását és nemzetőri rangját tartalmazták, az egészségi állapotra vonatkozó megjegyzésekkel. A pontos szociális összetétel ugyan — a vagyon és a jövedelem feltüntetésének hiányában - nem határozható meg, a megjegyzésekből azonban nyilvánvalóvá válik, hogy elenyésző azoknak a száma, akik a szolgálatra kötelezetteken túl önként álltak be nemzetőrnek. Mindössze két fő, egy ügyvéd és egy takács önkéntes ajánlkozását hagyta jóvá a város vezetése. A kötelezően beírtak között viszont többen is akadtak, akik egészségi problémáik miatt tulajdonképpen alkalmatlanok lettek volna a szolgálatra. Kilenc főnek voltak ilyen jellegű panaszai: „hibás” a keze vagy a lába, sérült, süket vagy nagyothalló. A zalaegerszegi nemzetőrség társadalmi összetétele 1848 júniusának elején - az összeírás alapján - a következő volt: 30
