Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)
A nemzetőrség felállítása
se meg is kezdetett”. A szükséges rendszabályok kidolgozására rögtön kineveztek egy héttagú bizottságot. Ennek két nyugalmazott cs. kir. katonatiszt (Bertalan József huszárszázados és Cro- both Ferenc főhadnagy), két tekintélyes nemes, megyei táblabfró (Horváth Vilmos és Könczöl Ferenc), valamint 3 városi polgár (Mantuano József, Fidor János, Katona János) lett a tagja. A város közgyűlése határozatot hozott még arról is, hogy a „polgári őrsereg” tagjait „nemzeti jel”-lel fogják megkülönböztetni, ezt a jelvényt pedig a Sipos Boldizsár gombkötő mester által bemutatott minta alapján készíttetik el. Mindezek után a város közgyűlése Zalaegerszeg tiszteletbeli polgárává nevezte ki a nemzetőrség alakítását indítványozó Zalabéri Horváth Jánost.46 E lépésekkel Zalaegerszeg mezőváros Zalában elsőként, de az országban is az elsők között megkezdte az egyik legjelentősebb forradalmi vívmány, a nemzetőrség felállítását. A Magyarországon korábban ismeretlen, és 1848-ban francia mintára bevezetett intézmény két szempontból is átlépett a társadalmi különbségeken. Amíg korábban az állandó cs. kir. katonaságon kívül csupán a nemesi felkelésekben való részvételre kötelezett nemesek, és a nemesi jogokkal testületileg rendelkező szabad királyi városok polgárőrségei tarthattak fegyvert, most, a nemzetőrségi alakulatok keretében (egészen a nemzetőrségi törvény életbeléptetéséig) a legszélesebb néprétegek is részesülhettek e kiváltságban, ráadásul a nemzetőrségekben elvileg egyenlő volt nemes és nem nemes. Az 1848 márciusában országszerte szerveződő nemzetőrségek magvát a legtöbb városban a már korábban is létező polgárőrségek adhatták. E polgári fegyveres testületeket még a napóleoni háborúk idején szervezték meg a szabad királyi városokban, majd példájukat sok mezőváros is követte. A forradalom idején ezek, a korábbi évtizedekben csupán ünnepnapi parádézásra használt alakulatok léptek először őrszolgálatba, hogy fenntartsák a városok belső rendjét és nyugalmát.4' Zala megyében 1848 tavaszán egyedül Légrád mezőváros rendelkezett mintegy 130 főnyi, puskával és karddal felfegyverzett, régebb óta fennálló polgárőrséggel.48 Zalaegerszeg városi őrserege csupán átmenetileg nevezte magát „polgári őrsereg”- nek. A mezőváros levéltárában fennmaradt, március 21-érői szár25
