Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)
A császáriak Zalaegerszegen
kezesek kiválasztása, a megyei határzár feloldása, vagy a megye más részeiben történő népfelkelés feloszlatása, nem intézkedhet. A már többször követelt 500 pengőforint hadisarc kifizetésébe, valamint a kívánt élelmiszer kiszolgáltatásába - engedve az erőszakkal való fenyegetésnek - beleegyezett a tanács.2114 Július 14-én délben a városbíró vezette küldöttség kivitte a Zalaegerszeg melletti császári táborba az 500 ezüstforintnyi hadisarcot, Dondorf azonban visszautasította annak átvételét, mert az jutott a fülébe, hogy a város nem akarja teljesíteni a többi feltételt. A küldöttek hiába igyekeztek meggyőzni a császári őrnagyot, hogy lehetetlent kér tőlük, amikor a város hatáskörét meghaladó intézkedéseket követel. Dondorf végül megelégelte az eger- szegiek könyörgését, és a küldöttséget azzal dobta ki, hogy ha délután öt óráig nem teljesítik feltételeit, „a várost azonnal porrá löveti”. Ezek után Zalegerszeg elöljárói délután kettőkor újabb tanácsülést tartottak, ahol elfogadták a császáriaknak adandó írásos nyilatkozatot, és annak átadására egy népes, Hő^yei János plébánossal kiegészített városi küldöttséget jelöltek ki.20 A küldöttség délután fél öt körül jelent meg Dondorf tábori szállásán, és átadta a város nyilatkozatát, melyet a plébános fordított le német nyelvre a császáriak számára. Dondorf a nyilatkozat átvétele után rövid tanácskozásra vonult vissza tiszttársaival, majd visszatérve azzal adta át a nyilatkozatot a város jegyzőjének, hogy nem elégszik meg a puszta szavakkal, nem változtatja meg elhatározását. Ezt követően a császári őrnagy a küldöttség elé tette az óráját, és kijelentette, hogy „5 perc alatt a várost lövetni fogja”. A küldöttség látván, hogy nem képes meggyőzni Dondorfot, visz- szaindult a városba, „de alig tellett ezután 2 perc el, már az első röppentyű elsüttetett, vagyis a város felé eresztetett, és kevés vártatva a második is eleresztetett, több azonban nem történt”. Délután 6 órakor újabb tanácsülést tartottak, ahol a császári sereg részére adott körmendi kezesek is jelen voltak, és azt tanácsolták, hogy a város egyezzen meg Dondorffal, mert máskülönben a császáriak rommá lövik Zalaegerszeget. A tanács azonban ragaszkodott álláspontjához, hogy „a feltételeket teljesíteni merő lehetetlenség”, ezért ismét küldöttséget indítottak a császári őrnagyhoz. Jóllehet Dondorf kiengesztelésére többen „néhány103
