Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - VI. A szocializmus építése során kialakult ellentmondások, az ellenforradalom időszaka, a konszolidáció hatása a város közoktatására. (1956—-I960.)

zúztak sok iskolai felszerelést, az ablakon hajigálták ki az úttörőjelvényeket és azokat elégették."

12 Az ellenforradalom első intézkedése volt a városi tanács és a vb megszüntetése. Október 27-én megalakult az ún.. „Forradalmi Tanács", első ténykedése volt a vb vezetőinek leváltása és a régi polgármesteri hivatal visszaállítása.

13 ,,A budapesti ellenforradalmárok példája nyomán megyénkben is megindult a támadás a párt és az államhatalom helyi szervei ellen. Kiszabadították a bűnözőket, sárba tiporták, elégették a munkáshatalom szent jelképeit (...) A helyi tanácsokat a legtöbb helyen feloszlatták, helyüket az ún. forradalmi bizottságok vették át. Az intézményeknél, vállalatoknál, üzemekben, iskolákban megkezdték a kommunista vezetők eltávolítását."

14 így került leváltásra Bánki Miklós az Ady iskola és Kovács Béla a Jókai úti iskola igazgatója is.

15 A néhány hétig tartó egyre fenyegetőbb állapotnak szerencsére véget vetett a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása. Ezt követte az MSZMP Megyei Ideiglenes Intéző Bizottság megalakulása és így viszonylag gyorsan újjászerveződtek az ellenforradalmi időszak alatt szétzilálódott haladó erők. Hamarosan újra működni kezdtek a tanácsok, a szerveik, a végrehajtó bizottságok is. Az ülések iskolai vonatkozásai tükröződtek az egymást követő vb-tanácskozások, jegyzőkönyvek lapjain is. Az 1956. november 15-i vb-ülés szerint: ,,Az iskolák beindítása november 8-án megtörtént (...) A pedagógusok igen eredményes felvilágosító munkát végeztek a diákság körében a lőszerekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatban". És hogy ez ténylegesen milyen gondot okozott, azt idézte egy korabeli iskolai körözvény is: „Minden osztályfőnök és osztályvezető vizsgálja át a gyermekek zsebeit, mivel a gyermekeknél lőszer, gyújtózsinór és más robbanóanyag van, s ezekkel játszanak, kályhába teszik stb., s így saját magukat és társaik épségét veszélyeztetik. Oktassák ki osztályaikat a könnyelmű játék súlyos következményeire."

16 A vb azt is megállapította, hogy az „ellenforradalmi időszakban a tanítás egy-két napos kieséssel folyt az általános iskolákban."

17 Az iskolák megbolydultak, néhány gyerek a tömeghisztéria hatására megpróbált külföldre szökni, de zömét még időben visszahozták a szülők. Különösen nehéz dolga volt a pedagógusoknak, mivel (. . .) „erősödött bizonyos mértékben az ifjúság cinikus magatartása. A nevelői figyelmeztető szóra a tanulóknak egy bizonyos csoportja cinikus megjegyzésekkel válaszol."

18 A nyílt ellenforradalmi lázadást követő időszakban a nevelők politikai, ideológiai képzése szünetelt, az alkotmánytan tanítást megszüntették, a történelem tanításból az 1918 utáni eseményeket kihagyták. A hitoktatás, amely a város iskoláiban már megszűnt, most számos helyen újra megindult. Az orosz nyelv tanítását is szüneteltették több iskolában. A nevelési feladatokat segítő társadalmi szervezetek — úttörőszervezetek, szülői munkaközösségek munkáját igen sok iskolában akadályozták. Egymás után születnek az utasítások, vb-határozatok: a Megyei Tanács VB a 371/1956. sz. határozatával: „a munka ésszerűsítésére és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében (...) a Minisztertanács döntéséig is az oktatási osztáyt és a népművelési osztályt, Oktatási és népművelési osztály elnevezéssel, Kiss Gyula vezetésével — összevonja. Az osztály vezetője köteles a járásokban és városokban 1957. január 1. napjától hasonló összevonást foganatosítani."

19 Ennek megfelelően