Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - II. Az iskolák helyreállítása, a tanítás megindítása, az általános iskolák létrehozása, a pedagógus képzés és továbbképzés beindulása, az iskolai demokratizmus kezdete (1945—1947)

A rendelet a kihirdetés napjón, 1945. augusztus 16-án lépett hatályba. Aláírója Miklós Béla, az akkori miniszterelnök volt. •' A rövid és igen fárasztó csonka tanév befejeződött. Mindössze a tanulók 49,3%-a kapott osztályzatot. Ez bizony csak részben látszik eredménynek, de azt hiszem a felsorolt tények tükrében megfelelő magyarázatot kaptunk. „Tekintettel arra, hogy az 1945/46. iskolai évben fűtőanyag hiánya miatt előreláthatólag hosszabb ideig szüneteltetni kell a tanítást, felhívom Címedet, intézkedjék azonnal, hogy közvetlen rendelkezése alá tartozó népiskoláik felső tagozatait mindenütt egyidőben nyissák meg az alsó tagozattal."

24 Ezekkel a szavakkal vezeti be a szombathelyi Tankerületi Főigazgató a leiratát az új tanév küszöbén. Az új tanév indítását rendkívül sok tényező nehezítette, sőt gátolta. Az előző év néhány hónapos üzemelése még arra sem volt elég, hogy a tényleges helyzetet felmérjék. A háborús feszültségből felengedve mindenki legalább annak örült, hogy megindult az élet és nem volt ereje ahhoz, hogy a normál körülmények hiányát elemezze. Most viszont, amikor már egy teljes új tanév indítása előtt álltak, akkor döbbenték rá igazán nehéz helyzetükre. A korabeli jegyzőkönyv rögzítette Karácsony Imre tanfelügyelő látogatását és benyomásait a zalaegerszegi állami népiskoláról. „A háborús behatolások folytán megsemmisült az iskola Összes beszéd-értelem gyakorlat és történelmi képsorozata, természetrajzi eszközök, az összes térképek, tanítói és ifjúsági könyvtár jó része," Megvizsgálta a többi berendezést is: „a bútorzat, asztalok, padok, szekrények megsemmisülitek, vagy megrongálódtak."

25 Leírta, hogy a „II. körzeti elemi iskolát a rendőrség szűrőállomás céljára igénybe vette, s az I. körzeti iskolát is október közepéig, így a tanítás privát helyiségekben folyt szeptember és október hónapokban 4 tanteremben, váltakozva a hét napjain."

26 A pontos és alapos tanfelügyelői jegyzőkönyv rögzítette a látogatás idején az I. és IV. osztályokba járó tanulók számát is. „Az I. osztály létszáma 58; jelen 52, második osztályba beírt 59, jelen 52, a harmadik osztály létszám a 56, a negyediké 61."

27 Tehát a nehézségek mellett még a rendkívül magas osztálylétszámok is nehezítették a körülményeket. Érdemes megjegyezni, a létszámokhoz nem fűzött megjegyzést, feltehetően azért, mert ebben az időben nem volt ritka a ilyen magas szám. A jegyzőkönyv végül külön intelmet csatolt a leírtakhoz: „ egyesítse az új nevelés a szabadságot az önkéntes munkafegyelemmel. Legyen az új iskola olyan magyar társadalomnak bölcsője, amelyből kikerülők tudásukkal és alkotóképességükkel fel tudják építeni, amit a másik lerombolt."

28 A tanév indulásával kibocsátott központi rendeletek alapján széles körű felméréseket végeztek ország szerte. A megyei tanfelügyelőség valamennyi elemi iskola igazgatójához fordult annak felkutatására, hogy megállapítsák az iskola állagát, tantermeinek állapotát, a nevelők, az összes tanulók számát és azt, hogy egy osztálytereimre hány tanuló jut A visszaérkező válaszok alapján megállapítható volt, hogy 1945. szeptemberében a zalaegerszegi iskolák esetében — zömében a tárgyi feltételek hiánya miatt nem indulhatott meg folyamatosan a tanítás. Ezt tükrözte az alábbi tanfelügyelői jelentés is: „a nyugati hazatelepülés zalaegerszegi bizottsága az összes zalaegerszegi iskolaépületet lefoglalta és ezzel a tanítási munka lehetetlenné vált"

29 De hasonló helyzetről adott jelentést a két összevont állami népiskola tanévnyitó jegyzőkönyve is: „Az igazgató bejelenti, a