Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - VIII. Az általános iskolai oktatás—nevelés korszerűsödése, gazdasági öná'lóság kialakítása,az oktatásirányítás városi kézbe kerülése, a minőségi fejlődés kezdeti lépései. (1966—1970.)

között, a Nőtanács munkájában, a Vöröskereszt szervezetében, a HNF tevékenységében. Napi munkájuk után még ellátják a dolgozók esti iskoláinak, a továbbképző és az iparitanuló iskolák óráit, továbbá részt vesznek a város sportéletének irányításában."

1 Az új Landorhegyi úti iskolával kissé „lélegzetvételhez" jutott a város, de alig várták a készülő Kölcsey úti 12 tantermes iskola belépését. A vb megállapította, hogy az 1956/57. tanévben indult meg az első zenei osztály a Dózsa iskola tagozataként, majd 1961-től önálló lett 6 osztállyal. Igazgatója: Vajda József, 1962. június 10-én felvette a Liszt Ferenc ének-zenei általános iskola nevét. A Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztálya 8/73-1/1956. sz. intézkedése nyomán az 1. osztályba iratkozó gyermekeket - önkéntes jelentkezés alapján — az igazgatók az ének-zenei általános iskolába irányították. Szeptember 1-től 30 tanulóval megindult a tagozatos oktatás. Az itt folyó eredményes munkát a vb 63/1966. számú határozatával ismert el: „A VB megállapítja, hogy az iskola teljesítette azokat a követelményeket, amelyeket megalakításakor célul tűzött ki. Az iskola nevelő-oktató munkájával hozzájárult, hogy a zenét szerető ifjúság nevelése a város kulturális emelkedését, eredményeinek növelését elősegítse. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az iskola igazgatóját Vajda Józsefet és tantestületét a zenei oktató tevékenységük és a város egész kulturális életére kiható eredményes munkásságuk elismeréseként dicséretben részesíti."

2 Mindezen dicsérő, elismerő szavak után 1966. október 7-én felavatták a belvárosi Kölcsey úti új Liszt Ferenc ének-zenei általános iskolát. A város alsófokú oktatási intézményei és főleg az általános iskolák nagyságrendje, tanulólétszáma, tantestülete és fenntartási költsége jelentősen megnövekedett. Az 1956-ban létrehozott Alsófokú Oktatási Intézmények Gondnoksága egyre nehezebben tudta az iskolák érdekeit figyelemmel kísérni. Országosan egyre gyakrabban kezdték hangoztatni az általános iskolák további önállóságát, a középfokú intézményekhez hasonló gazdasági önirányítás lehetőségét. A felsőbb szervek is támogatták a kezdeményezést. így született meg a 117/1966. vb-határozat: „A Művelődésügyi Osztály előterjesztésére, valamint a pénzügyi osztály véleményezése alapján az oktatási intézmények pénzgazdálkodásának elősegítése és azokban a gazdaságirányítás rendszerének tényleges megvalósítása érdekében szükségesnek látja a VB az alsófokú oktatási intézmények gondnokságának decentralizálását."

3 így 1967. január 1-től az Alsófokú Oktatási Intézmények Gondnoksága megszűnt és a nagyobb intézmények ettől kezdve önálló gazdálkodást folytattak. Az ágazati költségvetés folyamatos növekedést mutatott: 1968. 1969. 1970. ezer forint Működési bevételek 5 175 5 305 5 525 Kiadási előirányzat 30 189 32 089 33 067 Az iskolareform törvény végrehajtásának városi elemzése megemlítette, hogy „mindezek megvalósításában központi helyet foglal el a pedagógus. A jó tanter-