Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - II. Az iskolák helyreállítása, a tanítás megindítása, az általános iskolák létrehozása, a pedagógus képzés és továbbképzés beindulása, az iskolai demokratizmus kezdete (1945—1947)

igazgatója. (Ebben az időben még itt működött a volt polgári fiúiskola megmaradt III. és IV. osztálya is.) Ez a tanév is sok új reformat hozott. Az átszervezés folyamatában rendelet jeleint meg a tanulmányi felügyelők megbízásáról: „Az iskolai nevelés demokratikus szellemben való gyökeres átalakítása elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy az iskolafel ügyeletet világnézeti és politikai szempontból megfelelő tanulmányi felügyelők lássák el. Azért a VKM. ur f. évi július hó 9-én költ 76 939/1964. V. u. o. sz. rendeletére a tanulmányi és iskolafel ügyelőket megbízatásukból felmentettem és egyben tanulmányi felügyelettel új nevelőket fogok megbízni,"

63 közli a Szombathelyi Tankerületi Főigazgató leirata. A javaslatba hozott 'nevelők között szerepel Zalaegerszegről Izsák Gyula. Az élet fokozatosan beindul. Egyre több munkáskézre van szüksége az országnak. A férfiak mellett elkezdődik a nők tömegesebb munkavállalása is. Felmerül annak lehetősége, hogy az iskolásgyereket szervezett formában az iskola foglalkoztassa egész nap, amíg a szülő dolgozik. így került megszervezésre Zalaegerszegen is az első napköziotthonos csoport. A korabeli helyi sajtó, a Független Zala is megemlékezik erről „Zalaegerszegen új napköziotthont szerveztek. Jelenleg 2 napköziotthon működik a megyeszékhelyen."

04 Az általános iskola V. osztályában az eredeti utasításnak megfelelően több választható tantárgy is volt, köztük a gimnázium I—IV. osztályából megmaradt a latin nyelv oktatása is. Ezt egy 6300/1947. VKM. sz. rendelet az 1947/48as iskolai év kezdetétől törölte. A közoktatási reform megújítása nyomán egyre újabb eredmények érzékelhetők. Bevezetésre kerül a műhelygyakorlatok c. tantárgy. A feltételek ehhez azonban még igen hiányosak. A minimális központi támogatást az iskolák a társadalmi erők bekapcsolásával igyekeznek kiegészíteni. így pl. a II. körzeti Állami Álta'ános iskola igazgatója felhívást intézett a zalaegerszegi kisiparos és kereskedők társadalmához:. . . "A mindennapi életben megkívánt kézügyességet kívánja kialakítani iskolánkban a műhelygyakorlatok c. tantárgy bevezetése. Hogy a fenti cél megközelítését milyen mértékben sikerül megvalósítanunk ahhoz szükséges ezen tantárgy tárgyi feltételeinek a biztosítása. Ezek: szerszámok mindennemű iparos féleségből, mert fontos, hogy iskolánk jó! felszerelt műhellyel rendelkezzék. így taníthatjuk meg növendékeinket anyag és szerszám ismeretre. . ,"

65 Az iskola társadalmi helyzetének erősítésére a ,,VKM. ur a f. év szeptember 12-én kelt 95 750/1947. 111. ü. o. sz. rendeletével iskolai szülői munkaközösségek, illetve az új iskolákat támogató pártfogó testületek megalakítását rendelte el az iskolák továbbfejlesztésére, jobb felszerelésének biztosítása és a tanulók szociális szükségleteinek a lehetőségig való kiegészítése céljából."

66 Az életkörülmények csak lassan javulnak, és tele vannak még a háború okozta gondok következményeivel. Erről szerezhetünk tudomást a Pedagógusok Szabad Szakszervezete Zala megyei titkársága helyzetjelentéséből is, amikor jelzik, hogy „még most is félhavonként kapjuk az illetményt, de a levonásokat előre egy összegben teszik."

67 A ténylegesen is fennálló nehéz körülményeikre utal az 1947 tavaszán kelt jegyzőkönyv is. „Baranyai Sándor, a szakszervezet városi titkára 40 db vegyes ruhát, 4 db ruhaszövetet, 2 db gyermekruhát, 34 kg csokoládét, 72 kg gyümölcskonzervet, 400 cigarettát és 7 szappant" osztott szét a pedagógusok között.

63 Az Elhagyott javak Kormánybiztosa megbízottja levélben fordult az iskolák igazgatóihoz, amelyben jelzi, hogy „raktárában elhagyottnak minősülő férfi — női — gyér-