Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - II. Az iskolák helyreállítása, a tanítás megindítása, az általános iskolák létrehozása, a pedagógus képzés és továbbképzés beindulása, az iskolai demokratizmus kezdete (1945—1947)

Zalaegerszegen, mint járásbírósági székhelyen működött az a városi igazoló bizottság, ahol a kijelölt pedagógus elnököket előzetesein igazoltaik. Példáiként egyiik határozata : „1026/1945. sz. Határozat Az igazoló bizottság a 1080/1945. M. E. rendelet 12 §-a alapján igazoltnak jelenti ki Lendvay Feremcné sz. Molnár Julianna áll. népiskolai tanító zalaegerszegi lakost. Ez ellen a határozat ellen az igazolás alá vont fellebbezéssel nem élhet. Erről értesítést kap az igazodás alá vont és hivatali előjárója. Utóbbi ozzaÁ, hogy ez a határozat az igazoló eljárás alá vontnak személyi lapjára, illetőleg minősítési táblázatára azonnal feljegyzendő. Zalaegerszeg, 1945. július 2." A zalaegerszegi eseményekről korabeli iskolai jegyzőikönyv tanúskodik: „Az I. számú bizottság elnöke lett: Lulich Albin 'igazgató tanító (.. .) igazolásra került 45 zalaegerszegi és menekült tanító, 1 nem igazolt."

20 Hasonlóan történt a II. számú körzeti népiskolában is: „Készült a zalaegerszegi II. körzeti állami népiskola közalkalmazottak igazoltatása tárgyában 1945. évi április 13. napján tartott igazolóbizottsági ülésről (. . .) 65 zalaegerszegi pedagógus igazoltatási ügyéről. A II. körzeti bizottság elnökének Lendvay Ferenonét választották. A bizottság az igazolás előtt esküt tett: „Esküszünk, hogy az elénk került igazoltatás! ügyeiket a legjobb tudásunk és leki ismeretünk szerint bírálunk el. Az elénk kerültek közül az általunk igazoltaik sem német bérencek, sem fasiszta érzelműek nem voltak, a nyilaskeresztes párthoz nem tartoztak, a nyilaskeresztes pártérdekből jogtalanságot el nem követtek és a tisztán jogrenden alapuló jövő demokratikus Magyarországában tisztviselői és közalkalmazotti állásra érdemesek"

21 A tanév alatt és az azt követő nyáron az iskolákat érintő döntések, határozatok sora született. Ezek közül is kiemelnék néhányat, amit a korabeli jegyzőkönyvek is rögzítenek: A régi rend sajátos terméke volt a helyettes tanítói álláshely. Egy minisztériumi leírat jelzi, hogy 1945. április 1-től kezdve minden helyettes tanítói szolgálat jogilag rendes tanítói szolgálattá minősül."

22 A demokratikus pártok 1945. július 23-án pártközi értekezleten hozott határozatban szólították fel a vallás és közoktatásügyi minisztert, hogy intézkedjék az egységes iskolai osztályok megnyitása ügyében. így már egy 1945. augusztus 16-án kelt leírat közli az ideiglenes nemzeti kormány 6660/1945. sz. rendeletét az általános iskolák megszervezése tárgyában : „A minisztérium az ideiglenes nemzetgyűlés által az 1944. évi december 22én adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli 1. § 1. A népiskola l—VIII. és a gimnázium, illetve a polgári Iskola !—IV. osztáyai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát ikel! szervezni.. ."

23