Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)
Utcanévtár - A mellékelt térképek forrásai
PÓZVA UTCA (Pózva — G2—G1—Hl) Pázván — az 19ó3-ig önálló községen — vezet keresztül. 1963 388-ban Kossuth Lajos és Dózsa György utca. A földrajzi nevek gyűjtésekor a Dózsa György utcát Főszernek, a Kossuth Lajos utcát Alszernek 389 mondták a helybeliek 1974 :i!M,-ben egységesen Pózva utca. PUSKÁS TIVADAR UTCA (D5) Puskás Tivadar (1844—1893) a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálója. 1893-ban Budapesten helyezte üzembe a vezetékes hír- és műsorközlő berendezést. 1957-ben tiszteletére a Híradástechnikai Tudományos Egyesület Puskás Tivadar-díjat alapított. A Gasparich Márk és a Landorhegyi utcákat köti össze. Nyomvonala már 1963 39l-ban ki van jelölve. 1971 392-ben Puskás Tivadar utca. RADNÓTI MIKLÓS UTCA (Páterdomb — F5) I Radnóti Miklós (1909—1944) költő, műfordító. Korán bekapcsolódott a munkás-kultúrmozgalomba. Versei az antifasiszta líra legkiemelkedőbb gyöngyszemei. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, Abda környékén agyonlőtték. 1937 í!,;!-ben Csáktornyai, 1957 3,w-óta Radnóti Miklós utca. Már 1928 395-ban létezett, de nem volt neve. RAJK LÁSZLÓ UTCA (Andráshida — B2—B3—C3) Rajk László (1900—1949) a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa és mártírja. Egész életében fáradhatatlanul küzdött a munkások jogaiért. Harcolt a spanyol köztársasági hadseregben, majd az ellenállási mozgalomban. 1945-ben tért haza. Igen fontos szerepet játszott a felszabadulás utáni politikai élet alakításában. 1946. március 20-tól 1948. aug. 5-ig belügyminiszter, majd ezután 1949. május 20-ig a külügyminiszteri tisztet látta el. 1949. május 30-án koholt vádak alapján letartóztatták, halálra ítélték és kivégezték. 1955-ben rehabilitálták. A volt Ady Endre és Arany János 396 utcákat 1974 397-ben egységesen Rajk László utcának nevezték el. RÁKÓCZI FERENC UTCA (D4—E4) //. Rákóczi Ferenc (1676—1735) erdélyi fejedelem, a Habsburgok elleni kuruc szabadságharc vezére, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia. Hosszabb ideig külföldön nevelkedett, és hazatérve megdöbbenve tapasztalta a lakosság egészére nehezedő elnyomást. Neveltetése korlátait áttörve, az 1703— 1711-es kuruc szabadságharc élére állt. A szabadságharc bukása után egy ideig Lengyelországban és Franciaországban élt, majd Törökországba ment. Itt Rodostót jelölték ki tartózkodási helyéül. Kicsiny, bujdosókból alakult kíséretével itt élt haláláig. • m T 186.; M Fn. 75.; i!)! 'Un. 1974. :!ÍII T 186.; :i!l2 T 191. :i!l:! Kgy. jk. 1937. 75—76. old.; :m T\k. 1957/56. th.; :,!)5 T 1928. 3%T 191 . 397ijn. 1974. ó'j
