Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)

Utcanévtár - A mellékelt térképek forrásai

KOMJÁT ALADÁR UTCA (E4—E5) Komját Aladár (1891—1937) kommunista költő és újságíró, a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. Gyermekkorában négy évet töltött Letenyén és ennek később verseiben is visszhangja maradt. A Tanácsköztársaság irodalmi életének alakításában tevékenyen közreműködött. Emigrációban a Kommunista Internacionálé folyóiratának, az Inprekorrnak egyik szerkesztőjeként dolgozott. A város legrégibb utcái közé tartozik. 1827-ben

2

''

8 Kertallai utca, 1888-ban

2:!

'

J S/p utca néven szerepelt. 1957-től

240 Komját Aladár utca. Első elnevezését onnan kapta, hogy a Rákóczi Ferenc úti házak elég nagy kertekkel nyúltak le az utcáig, úgy hogy valóban a kertek alatt haladt el. KOSSUTH LAJOS UTCA (E5) Kossuth Lajos (1802—1894) a polgári átalakulásért és a nemzeti függetlenségért, s a feudáiis kiváltságok felszámolásáért folytatott harc legnagyobb politikusa, ügyvéd, lapszerkesztő, 1847-ben országgyűlési követ. Az első felelős kormányban pénzügyminiszter, a fegyveres harc idején a Honvédelmi Bizottmány elnöke, a Függetlenségi Nyilatkozat után pedig kormányzó elnök. A szabadságharc bukása után emigrációban élt és mindig igen nagy hatással volt a magyarországi politikai életre. A város egyik legrégibb utcája, 1761-ben

2

''

1 Fehérképi utca, 1787-ben

2/

'

2 öreg utca, 1816-ban

2

''

3 Hosszú utca, 1822-ben

2Vl Nagy utca, neveken szerepelt. 1878 és 1846 között egyaránt használták az utca elnevezésére az „öreg", a „nagy" és a „fehérkép" megjelölést. A Fehérképi nevet az utca végén álló Fehérkép szoborról kapta, melyet később a plébániatemplom barokk kerítésében,

2/

'

5 majd utána magában a templomban helyeztek el. A Fehérképi utca a mai Széchenyi teret és a Kossuth utcát jelentette, míg az „öreg" és „nagy" utcák magukba foglalták a mai Batthyány utca elejét is, körülbelül a Kölcsey út torkolatáig, tehát északi irányban hosszabb volt a régi utca, mint a mai Kossuth utca. A Kossuth Lajos utcából 1888-ban választották le a mai Széchenyi tér helyén a Vármegyeház teret, így az utcának a templomtól északra nyúló szakasza átkerült a Zala (ma Batthyány) utcához. Az utca megjelölésére még a következő elnevezéseket használták: 1817-ben

2

''

6 Kálváriához járó öreg utca, 1819-ben

247 öreg utca parochiális templom előtt, 1322-ben

28 Fehérképi öreg utca, 1825-ben

2/

'

9 Kaszaháza felé vezető Nagy utca (a mai Batthyány — akkor Zala — utcára eső útszakasz neve), 1827-ben

250 Fehérkép felé vezető Nagy utca, 1846-ban

251 Kanizsai utca, és 1886-tól

2

'

2 Kossuth Lajos utca. Az utca elnevezésének használata nem egyértelmű, egyaránt használták a Fehérkép, öreg, valamint Kanizsa elnevezéseket. A fentiek közül azonban leginkább a Fehérkép elnevezés dominált egészen 1395

2>i-ig, s csak ezután vált általánossá a Kossuth Lajos utca elnevezés. 19642W

Régi Lt. 737.; 2:i!

'Kgy. jk. 1888/1920. -"'

n

Tjk. 1957. szept. 19. -'''Régi Lt. 42.; 2

''

2

Régi Lt. 734.; -'

,!

Régi Lt. 735.; -''''Régi Lt. 735.; '-"'•'Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I. Dunántúl Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat 1959. 433. oldal. 2

'

,;

Régi Lt. 735.; -"'

7

Régi Lt. 737.; 2/

'

8

Régi Lt. 737.; 2

'

!,

Régi Lt. 737.; 2

™Régi Lt. 737.; 2

^Régi Lt. 747.; -'--'Kgy. jk. 1888.; 2r,:i

Pesthy. 34.;