Müller Veronika: Az egerszegi vár a XVII. Században - Zalaegerszegi Füzetek 2. (Zalaegerszeg, 1976)

ELŐZMÉNYEK

ELŐZMÉNYEK Ahhoz, hogy a zalaegerszegi vár XVII. századi történetét feltárjuk és megértsük, meg kell ismernünk az előzményeket is, a vár kialakulását, szerepét a középkorban. Egerszeg neve már egy 12óó-ból való okiratban előfordul, amelynek értelmében IV. Béla Egerszeg nevű birtokát a veszprémi káptalannak adományozza. A század végén, majd az Árpád ház kihalását követően mások tulajdonában van, végül 1390-ben a veszprémi püspökség birtokába kerül. A török hódoltság korában Egerszeg királyi birtok, véghely, locus praesidiarius, ugyanakkor a veszprémi püspökség fennhatósága is megmaradt. A középkorban, a politikai életben Egerszeg jó fekvése miatt tölt be jelentős szerepet. Már 1357-ben tartanak itt megyegyűlést. A török hódoltság idejében, 1566 őszén a török feldúlja Kapornakot, ezt követően a megyei ítélőszéket átteszik Egerszegre; 156ó. február 16-án tartja itt ülését először. Az, hogy e hely alkalmas volt megyegyűlés, illetve sedria megtartására, részint Zala megye sajátos földrajzi helyzetének, részint a történeti események alakulásának köszönhető. Ugyanis a város a Zala folyó és kiöntéseivel, valamint a környező csacsi dombok által védett kastélyával (castellum) a biztonságosabb helyek közé tartozottJóllehet a megyében Kanizsa volt elestéig — az egész XVI. században — a legjelentősebb vár, a török erejének növekedése, a sűrűsödő támadások miatt szükségessé vált a század közepén más helyek erősítése is. Az 1567. évi országgyűlés elrendeli, hogy a törökhöz közelebb eső véghelyeken (Keszthe'y, Szentgyörgyvár, Rajk) állandóan lovas katonaság tartózkodjék.'' Az 1574. évi országgyűlésen pedig arról határoznak, hogy a Kanizsa körüli és általában a Zala megyében fekvő kisebb várakat is erősítsék meg/

1 Egerszeg tehát név szerint ebben az időszakban nem fordult elő. Kiesett a török útvonalából, így viszonylag békességben éltek lakosai. A vár, amelynek XVII. századi történetéve! feladatunk foglalkozni, ekkor még castellum (kastély) volt, ennek megfelelően a török fogadására szinte képtelen, alig-alig ellenállóképes. A XVI. század második feléből maradtak fent a várra, illetve Egerszeg oppidumra vonatkozó értékes adatok, amelyekből következtetni lehet a vár gazdasági helyzetére, valamint a várőrség létszámára. 1572-ben készült egy urbárium, amely az Egerszeg castellumhoz tartozó egerszegi uradalmat sorolja fel. Ez az első összeírás felsorol kilencvenkét családot, tizenöt elhagyott telket. Tartalmazza az urbárium a lakók tartozásait is.

5 Az 1587. évből még értékesebb urbárium áll rendelkezésünkre, amelyből a vár felépítésére is kapunk adatokat.

0 Ez az urbárium egyúttal inventárium (leltár) is, ezért különösen érdekes. Először fel-