Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
III. A községi iskola 1869-1897 - Az iskola épülete és felszerelése
az összes leányosztályok, emeletre a fiúk. A fiúkat és leányokat annyira elkülönítették, hogy a földszintet már ,,leányiskoládnak kezdték nevezni 1 ''* 0 . Udvara annyira nem volt, és az amúgy is szűk folyosókon annyira nem fértek el a tanulók, hogy tízpercben az iskola keleti homlokzata előtti köztérre engedték ki a tanulókat. Ezen aztán azzal próbáltak segíteni, hogy a keleti homlokzat előtt, mellyei majdnem szemben állt a régi zsinagóga, utcát nyitottak a Tompa utcáról a Fő térre, amelyet azonban a kocsiközlekedés elől elzártak 131 . 1893-ban az olai (egy tanulócsoportos, összevont I—II. osztály) iskola is új helyiséget kapott 132 . Ami az iskolai felszerelést illeti, ebben a legnagyobb újság volt, amivel legtöbbet foglalkoztak, az iskolai könyvtár létesítése. Más zalai iskoláknak már korábban is volt könyvtáruk. A nagykanizsai polgári iskolának már 1883-ban 1Ó19 kötetes, a zalaegerszegi polgári fiúiskolának ugyanakkor 491 kötetes, a nagykanizsai izraelita eleminek 459 kötetes könyvtára volt. Az egész megyében 1885-ben 22 tanítói és 23 diák-könyvtár működött 133 . Az egerszegi községi iskola könyvtára 1886-ban létesült azokból a 25 krajcárokból, amiket a város adóhivatala minden beiratkozó tanulótól a beiratkozáskor könyvtári illetékként szedett be 13 '', és évenként, néha hosszú késésekkel utalt át az iskolának. Ez volt az egyetlen összeg, amivel az iskola tantestülete maga rendelkezett. A pénz kezelésére a tantestület pénztárost választott három évre, de mindig újra Stern Miksát választotta meg. A könyvtárat viszont eleinte Falier József, majd Tikk László kezelte. A megrendelendő könyvek jegyzékét külön könyvtári bizottság állította össze. Először 1887 márciusában rendeltek könyveket. Javarészt Jósika és Jókai regényeket, és néhány pedagógiai szakmunkát. A könyvtárt a tanítókon kívül csak a jó magaviseletű II—V. osztályos tanulók használhatták 130 . 1888 végén külön könyvtári szabályzatot fogadtak el Tikk szerkesztésében. Eszerint egyszerre egy könyv vehető ki, kölcsönzési határidő két hét, vidékieknek három hét. Késedelmes visszaadás esetén napi 1 krajcár késedelmi díj fizetendő. Aki a könyveket megrongálja, helyettük új könyvet kell vegyen a könyvtár részére. Ezt a szabályzatot bemutatták a polgármesternek, ezer példányban kinyomtatták és beleragasztották minden könyvtári könyvbe 130 . 1893-ban a könyvtárt ketté akarták választani tanítói és ifjúsági könyvtárra, de az iskolaszék ezt elhalasztotta akkorra, mikor megfelelő szekrényt tudnak szerezni 13 '. 1894-ben leltár szerint 371 könyv lett volna, de ebből 12 elkallódott, nem tudni kinek a kezén, 31 akkor veszett el, amikor hadgyakorlaton katonák voltak az iskolába beszállásolva, 12 kötetet pedig az ismert kölcsönző nem hozott vissza. Az előbbieket törlik a leltárból, az utóbbiak értékét megpróbálják behajtani a kölcsönzőkön 138 . A könyvtári pénz lévén az egyetlen, amiről a tantestület maga rendelkezett, megesett, hogy ennek terhére rendeltek meg szemléltető anyagot, pl. történelmi képsorozatot, abban a reményben, hogy ezt a város meg fogja téríteni. A polgármester azonban nehezen engedett a minden évben eléje terjesztett igényeknek (új táblák, szemléltető képek, padok javítása stb.), és rendszerint megpróbálta rendkívüli államsegélyként kérni a minisztériumtól, és csak ha nem kapta, akkor fanyalodott a vételre 130 . A szemléltető képek vászonra húzatását is csak arra az esetre vállalta, ha ez az iskolai pénztárból ki nem telik. Ilyen kö-
