Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
III. A községi iskola 1869-1897 - A tanulók
A tanítási idő két részbői állott. Reggel nyolckor és délután egykor kezdődött, és általában két-két óra hosszat tartott. A felsőbb osztályos leányoknak ezen felül volt még délelőtt kézimunkaórájuk, ami a délelőtti tanítást 12 óráig nyújtotta el- Az óraközi tízperces szüneteket nem ismerték. Mikor be akarták vezetni, probléma lett, hogy hová küldjék a szünetben a gyermekeket, hisz' udvara alig volt az iskolának, a folyosók pedig az új iskolában is szűkek voltak. A tantestület elutasította az iskolaszéknek azt a kívánságát is, hogy a felsőbb osztályosok óraszámát emeljék. Ebbe az iskolaszék egyelőre belenyugodott"-. Heti egy szünnap volt, ezt — tekintettel az izraelita vallású tanulókra — szombaton tartották. Később azonban ehelyett szerda és szombat délután nem volt tanítás. A tantervet lényegileg előírta az 1868:XXXVIII.t.c. és végrehajtási utasításai. Minden osztályban volt vallástan tanítás. Az izraeliták ezt gyakran elhanyagolták, akad olyan év is, amelyben az izraelita tanulók vallástanból nincsenek osztályozva. Ennek elkerülésére rendelték el, hogy a beíratás után minden osztálytanító közölje az izraelita tanulók névsorát az igazgató és iskolaszék útján az izraelita hitközséggel"' 1 . Minden osztályban tanították az olvasást és írást, illetve második osztálytól' kezdve a szépírást. Minden osztályban tanították a számtant is. Mindezek közül csak az olvasást tartották olyan fontosnak, hogy többször foglalkozott vele az iskolaszék is, a tantestület is"' 1 . Az I—II. osztályban ,,beszéd-és értelemgyakoriat" is volt, a II. osztálytól kezdve magyar nyelvtan, a III. osztálytól földrajz. Az V—VI. osztály tantervébe beletartozott a történelem, természetrajz, fizika is. Aligha képzelhető, hogy ez utóbbi tárgyakból csak felületes áttekintést is szerezhettek volna. Jó ideig a II. osztálytól kezdve német írást, majd olvasást és nyelvtant is tanítottak. Ezt a II. osztályban 1891-ben eltörölték, a többi osztályban pedig vizsgakötelezettség nélküli tárggyá minősítették"'. 1883-ban vezették be a II—V. leányosztályokban a női kézimunkát, ezért alkalmaztak ez után nagyobb számban nőket a leányok tanítására ' 1884-ben vezették be a III. osztályban az egészségtant, a gazdasági, kertészeti gyakorlatokat, amihez elég nehezen gyakorló kertet is szereztek, és áprilistól kezdve a két felsőbb osztály tanúiéi felváltva jártak oda. Rajz csak az V. osztályban volt, a testgyakorlás pedig gyakorlatilag csak 1891-ben, az új iskola megépítése után indult meg" 7 . Az óriási létszámú osztályokban kemény, szinte kaszárnyai fegyelmet kellett tartani. Ennek eszközeit eléggé mutatja, hogy egyszerre három tanítót is feljelentettek a városi tanácsnál, mert a gyerekeket „túlságosan keményen" megverte" 8 . Két súlyosabb fegyelmi ügyről van tudomásunk. 1886-ban Aág Mihály IV. osztályos tanulót, mert minden intelem ellenére, még a javulására adott próbaidő alatt is rendszeresen „szivarozott", és ezzel tanulótársait „mételyezte", kizárták az iskolából, sőt városi rendőrrel hazavezettették" 11 . 1894-ben két IV. osztályos fiú úgy összeverekedett, hogy egyikük fején súlyos sérüléseket szenvedett. Tekintettel arra, hogy az eset tanév végén történt, a vétkes fiút nem zárták ki, de kihirdették az iskolában, hogy őszre nem veszik vissza 120 .
