Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
III. A községi iskola 1869-1897 - A tantestület
ták. Az I— III., majd egy évvel később csak az I—II. osztály olai tanulói továbbra is oda jártak, csak a felsőosztályosoknak kellett a központi iskolába bejárni, így a tantestület tagja lett Tikk László olai tanító is, aki az első perctől kezdve igen tevékeny volt, a jegyzőnek gyakori önkéntes helyettese, a könyvtári szabályzat szerkesztője'' 1 . 1891-ben be is került a „belvárosba" és egyik legnehezebb feladattal, az újonnan létesített V—VI. fiúosztály tanításával bízták meg". 1890 őszén, az osztályok számának szaporításával választották meg Kovács Györgyöt' 8 , 1891 őszén Baján Ferencet, aki Ólába került' 11 , 1892 őszén pedig Fridrik Istvánt 80 . Helyettes tanítónak nevezték Schill Imre kántort, akit a kántorságról lemondott Kontor helyébe, 1888 őszén a városi képviselőtestület alkalmazott 600 forint fizetéssel, 120 forint lakáspénzzel és stótadíjjal. Az ő kötelessége volt egyes osztályokban az egyházi ének tanítása és a beteg tanító helyettesítése 81 , de ő helyettesítette osztályában az igazgatót is, ha az órát látogatott 8-, sőt ha valamelyik tanítói állás megüresedett, az új tanító megválasztásáig az árván maradt osztály rendes tanítását is ellátta. A hittan tanítását 1871-ben még a tanítók kellett, hogy ellássák, bár a tanítók egy része izraelita vaílású, a tanulók többsége pedig katolikus volt. 1875ben kísérelték meg először — eredménytelenül —, hogy a katolikus hitoktatást a káplánokra bízták 81 . 1877-től kezdve azonban a katolikus tanulóknak a két káplán (Szedmák Lajos, Dancsocs János, később Jerger Ferenc és Kopcsándi Sándor) az izraelitáknak pedig Schleininger Henrik és Jámbor Samu oktatta a vallástant. Néhány osztály izraelita vallásoktatását Weisz Joel és Csillag (Stern) Samu, a protestánsokét — évi 50 forintért — Kiss Lajos poígári iskolai tanító látta el. A hitoktatók (némely évben a plébános is) az augusztusi tanévnyitó értekezleten megjelentek és megbeszélték az ó r arendet, egyébként azonban nem vettek részt a tantestület életében 8 ' 1 . Az Ólába járó katolikusoknak az osztály tanítója tanította a vallástant 8 '. Ilyenformán a hitoktatókat és a helyettes tanítót nem számítva, a tantestület 1882-ben még csak 8, 1885-ben 9, 1887-től 10, 1891-ben 11, 1892-ben 12, 1893ban pedig már 13 tagból állott 8 ". Közülük 1887-ben hatan rendes tanítók, hárman pedig — jóval alacsonyabb fizetésért — segédtanítók voltak 87 . A tanítók képzettségéről az egész korban nincs szó. Természetes ugyanis, hogy a városba mindig akadt elég pályázó a tanítói állásokra, pl. 1890-ben az iskolaszék 27 pályázó közül választotta meg egerszegi tanítóvá Kovács Györgyöt 88 . A sok pályázó között mindig volt olyan, aki már megszerezte a tanítói képesítést. Pedig Zala megye e téren nem állott éppen jól. 1883-ban még 92, 1889ben 72 (tanítók 12 száza'éka), 1890-ben 70 (11 százaléka) képesítés nélküli tanító működött a megyében 89 . A tanítók továbbképzése a megyei tanítóegyesület feladata volt, mely évenként egyszer tartott csak közgyűlést, de minden járási kör ősszel és tavasszal összegyűlt. Az egerszegi minden második ülését Egerszegen tartotta. Ezeken az üléseken a tanítóknak kötelessége voit megjelenni. Minden ülésen volt egy bemutató tanítás, és néhány előadás. Az előadások között szerepeltek tankönyvbírálatok, pedagógiai elvi és módszertani kérdések, pl. Paukovich György igazgató
