Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
III. A községi iskola 1869-1897 - A tantestület
ABC rendjében 07 . Végül önállóan osztották ki a magánosok áltai jutalmazásra vagy segélyezésre az iskolának juttatott összegeket' 8 . Belátásuk szerint rendeztek ünnepélyeket Kossuth halálakor, Széchenyi születésének százéves évfordulójakor, Jókai jubileumára és az alapítványtevő Jákum Ferenc emlékére''". A tantestület A közös iskola létesítésével annak szolgálatába lépett a korábbi izraelita iskola oktatói közül Weisz Joel, aki 1874-től 1884-ig az iskola igazgatója is volt, 1886-ban nyugdíjazták, szolgálatáért arany érdemkeresztet kapott' 10 , továbbá Stern (később Csillag) Samu, aki 30 éven át tanított, és az izraeliták vallásoktatásának egy részét is ellátta és Mondszein Herman, aki csak 1872-ig működött 61 . A régi tanítók közül Réfy 1874-ben meghalt, özvegye részére nyugdíjat csak 1891-ben állapítottak meg 0-. Bődy József az 1873-ban megnyílt polgári iskola szolgálatába lépett át, ahol egyébként az 1880-as évek közepén is mellékállásként még két elemi iskolai tanító, Paukovich György és Faller József is tanított 01 . A régi, katolikus felekezeti iskola tanítói közül 1874 után már csak Paukovich György maradt meg a közös iskolában, aki 1884-től 30 éven át annak igazgatói tisztségét is viselte 0 ''. 1874-ben került az iskolához az első tanítónő, Réfy Mari (nevét még jegyzőkönyvvezetőként is így írta, csak az 1890-es években emlegetik őt hol Máriának, hol Mariskának), 19 esztendeig itt tanított, akkor ment el Zilahra polgári iskolai tanárnak 0 '. Valószínűleg g közös iskola első igazgatójának leánya volt. A női tanerők száma 1878-ban Polánszky Rózával és 1882-ben Horváth Jenőné Farkas Józsával gyarapodott 00 . 1886-ban pedig a nyugdíjba távozó Weisz Joel helyét Rechnitz Marival (ő is mindig így írta a nevét) 07 töltötték be. így a négyre szaporodott leányosztályokat teljesen el tudták látni női oktatókkal. Erre utóbb már annyira ügyeltek, hogy 1893-ban a távozó Réfy Mari helyére is tanítónőt, Tikk Mariskát választották meg 08 . Réfy egyébként ellentmondásos egyéniség volt. A tanítóegyesületnek továbbképzést is szolgáló gyűlésein többször aratott elismerést mintatanításaival 00 , de a tanítótestület ülésein panaszkodtak is rá, hogy pontatlanul tartja óráit, nem vezeti templomba tanítványait stb'°. Horváthné kellemetlen kolléga lehetett. Megesett, hogy súlyosan megsértette tanítónő társát, vagy panaszt tett az iskolaszéknél az igazgatóra 71 . Faller József, a tantestületnek éveken át egyik legbuzgóbb tagja, iskolai könyvtáros, a tanítóegyesületi gyűlések gyakori előadója, akinek iskolai anyakönyvei is a legjobb rendben voltak'-. 1874-ben találkoztunk először Záborszky Imrével, a tanítóegyesület jegyzőjével és sikeres előadójával, a tantestületnek szinte oszlopával' 3 . Kontor Mihályt is 1874 óta látjuk. Mint katolikus kántor sokat volt távol'' 1 és a tanításon kívül nem nagyon folyt be az iskola ügyeibe. 1874—1885-ig tanított Hodek József. Nem tudjuk miért távozott el, de a várostól végkielégítést kapott' 5 . 1837-ben viszont, mikor Ola egyesült Zalaegerszeggel, az ott már működő iskolát is, mint fiók iskolát, a községi iskolához csatol-
