Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
III. A községi iskola 1869-1897 - Az iskola fenntartása és vezetése
1875-ben 2 osztályos felső leányiskolát létesítettek, amelyet 1888-ban négy osztályos polgári leányiskolává fejlesztettek 11 . Ez az iskola majd két évtizedig az izraelita hitközség már emíített házában működött, és csak 1905 és 1907 között épült fel az ekkori követelményekhez képest megfelelő új épülete a mai Ady utca 27. szám alatt a zsinagógával szemben' 2 . Ennek elkészülte után az izraelita hitközség házát is átadták az elemi iskolának. A dualizmus korának első esz'ehdei tehát nagy fellendülést jelentettek Zalaegerszeg iskolaügyének. A városban egy évtizeden belül két felsőbb (akkori néven közép) iskola is kezdett működni, az elemi iskola, mely addig a város egyetlen kulturális létesítménye volt, előkészítő jellegű, és a magasabb képzést nem igénylő rétegek iskolájává vált, fejlesztésére, korszerűsítésére a város kevesebb gondot fordított. Az iskola fenntartása és vezetése A vallás- és közoktatásügyi minisztériummal az iskolának közvetlen kapcsolata nem volt. Kapott tőle három ízben összesen 3000 forint összegű államsegélyt 1 ' 1 , egy ízben két térképet 14 , és néhány általánosságban mozgó rendeletet, mint például, hogy ezentúl csak az engedélyezett tankönyveket szabad használni, majd e rendelet felfüggesztését 15 , utasítást arra, hogy amelyik tanuló legalább 30 napot nem töltött az iskolában, nem osztályozható 10 , aminek az iskola életében nem sok jelentősége volt. De nem volt sokkal több szerepe a minisztérium helyi hivatalának, a tanfelügyelőségnek sem, bár Krób Pált az 1876tól 1884-ig működött tanfelügyelőt, majd 1884-től Ruzsicska Kálmánt 17 sokat emlegették. Bizonyos utasításokat adott, de ezek közül csak egyet szükséges megemlítenünk, amelyben elrendelte, hogy a tanulók a templomba vonuláskor lábujjhegyen menjenek végig a templomon 18 . Hozzá kellett benyújtani a tanítói nyugdíj rendezéséhez bekért űrlapokat 19 . Tíz év alatt egyetlen alkalommai vett részt a segédtanfelügyelő a tantestület ülésén, akkor is inkább csak általános szólamokat mondott az oktatás és nevelés összefüggéséről, és védelmébe vette Réfy Máriát, akit oktatótársai támadtak földrajzoktatási módszerének hibái miatt. Felszólalása akkor is inkább az elvi liberalizmus szempontjából érdekes, nem pedig az oktatás módszereinek fejlődése szempontjából. Álláspontja szerint ugyanis a tanító ,,egyéni felfogásától függ", hogyan látja jobbnak a tanítás eredményességét 20 . Tett kísérleteket az V. és VI. osztály megszervezésére, de belenyugodott az iskolaszék határozatába 21 . Még kevesebb valódi köze volt az iskolához a megye közigazgatási bizottságának, amely olykor fellebbezési hatóságként némelyik tanító illetményügyében vagy véglegesítése kérdésében határozott 22 . Lényegesen több személyes befolyása volt az iskolára a város polgármesterének. Elsősorban azért, mert ő utalta ki a képviselőtestület által megállapított s a tanulóktól beiratáskor a városi hatóság által beszedett fejenként 25 krajcár könyvtári illetéket az iskolának. Megesett, hogy ebből az összegből vonta le az iskola által kért szemléltető képek vagy térképek árát is 23 , holott ezt kizá-
