Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Kapiller Imre: Degré Alajos zalai levéltáros és levéltár-igazgató

az iratanyagról mintegy 600 cédulát készített, melyek bekerültek a helytörténeti lexikon kéziratába, az adott településekhez. Degré kiküldetése idején átnézte a zágrábi és a csázmai káptalan hiteleshelyi levéltárát is, itt azonban kevesebb sikerrel járt. A 16-17. századi jegyzőkönyvek mindössze 35-40 zalai vonatkozású bejegyzést tartalmaztak. (Sajnálatos módon az ekkor feltárt iratanyag azóta sem került mikrofilmezésre.)

Degrének a Zágrábi Nemzeti Levéltárban tett látogatása más eredményt is hozott. Bemard Stulli, a levéltár igazgatója felvetette annak lehetőségét, hogy a két ország együttműködésében készülhetne egy közös munka. A javaslatra Degré nem válaszolt azonnal, egy hónap múlva azonban, 1967 októberének végén, amikor Mirko Andris, a varasdi történeti levéltár igazgatója járt Zalaegerszegen, már kész tervvel állt elő. Degré azt javasolta, hogy a két intézmény (a varasdi és a zalaegerszegi levéltár) együttműködésével készüljön el a Muraköz Helytörténeti Lexikona. A közös munka legalkalmasabb területe lenne a Muraköz, hiszen e terület történetét csak a két ország levéltárainak közös erőfeszítése hozhatja létre. A források egy része Magyarországon, másik pedig Horvátországban található, ráadásul Zala megye helytörténeti lexikonjának anyaggyűjtése során az itthon fellelhető források szinte egészét feltárták, és sok olyan iratanyag gyűlt össze, amely a Muraközt is érinti.

A két igazgató hamar megegyezett, vita csak amiatt volt, hogy Degré Alajos kétnyelvűnek gondolta a kötetet, míg partnere külön magyar, ill. horvát nyelvű kötetet látott volna szívesen, olymódon, hogy a Muraköz egész történetére vonatkozó bevezető tanulmány lenne csupán mindkét kötetben kétnyelvű. A tervezetet mind a magyar, mind a horvát felső szervek párolóan hagyták jóvá. Szintén támogatóan nyilatkozott a Zala Megyei Tanács elnökhelyettese, azzal a megkötéssel, hogy csak azután tudja anyagilag is támogatni a vállalkozást, ha a Zala megyei helytörténeti lexikon már elkészült. Nos, ez utóbbi máig sincs kész .. .35

A területi állami levéltárak — köztük a Zalaegerszegi Állami Levéltár is — a 2045/1967. sz. kormányhatározat III. 3. pontja értelmében 1968. január elsejével tanácsi kezelésbe kerültek. Ekkor a zalaegerszegi intézményben őrzött irat mennyisége 2854 ifm volt. Az iratanyag feldolgozottságának mértéke sokat javult a tíz évvel korábbi helyzethez képest: 30 százalékukat teljesen rendezték és ellátták raktári jegyzetekkel, míg 40

M ZML ZÁL ir. 471/1967.

62