Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Németh László: Degré Alajos miniszteri biztosi tevékenysége a székely szombatosok ügyében 1941-1944

kítottak minden kapcsolatot a keresztény egyházakkal, Mózes öt könyvét tartották magukra nézve kötelezőnek.14 A szombatot szigorúan betartották. Legkiválóbb vezetőjük Péchi Simon, akit Bethlen Gábor kancellári méltóságba is emelt, kitűnő hebraista volt. Terjedésének csak I. Rákóczi György fejedelem 1638. évi, rendkívüli szigorral végrehajtott eljárása vetett véget, amikor is a szombatosokat (zsidózókat) az országgyűlés által kiküldött dési bíróság elé idézték, s mint hűtleneket elítélték. A Péchi korában Udvarhely, Maros, és Csíkszék falvaira kiterjedő 20-30 ezer főnyi szombatos felekezetből az azt követő évszázadokra nem sokan maradtak meg, de a Szenterzsébeten, Szentdemeteren, Csöbön, Székelyszálláson, Véckén, Bordoson, Nagyernyén, és legfőképp Bözödújfalun és környékén élő szombatosok ellen 10-20 évente bírói hatalommal kellett fellépni.

Az erdélyi szombatosság története a XIX. század második felében újabb fordulatot vett. A szombatosok — érintkezésbe lépve a zsidókkal — arra a meggyőződésre jutottak, hogy szombatos hitelveiket szabadabban gyakorolhatják, ha az izraelita hitfelekezet tagjai közé lépnek. Röviddel az emancipációs törvény (1867:XVII. te.) után, 1869-ben Bözödújfalu több mint száz székely szombatosa áttért a zsidó vallásra, s az ortodox irányzathoz csatlakozott. 1874-ben zsinagógát is építettek maguknak, vallási vezetőjük 1900-tól 1944-ig R. Yichak ha-Lévi Hirsch lett. Bözöd- újfaluba számos zsidó is került, akik a most már magukat izraelitának valló — addig egymás között házasodó — szombatos székelyekkel sok esetben össze is házasodtak, tehát együtt éltek a tiszta nemzsidó származású szombatos székelyek a vegyes házasságból származókkal. A keresztény vallások történetében másutt ilyen jellegű szellemi-vallási fordulatról nem tudunk.15

Erdélyben néhány száz olyan izraelita vallású személy élt ekkor, aki származására nézve nem volt zsidó, és akinek a zsidókkal azonos elbánás alá vonása ellenkezett volna a korabeli Magyarország fajvédő, s a zsidók jogait korlátozó törvényeinek szellemével. Ezért 1941. év elején, közvetlenül az észak-erdélyi területek visszacsatolása után magyar kormány- biztos járt Bözödújfaluban, s akit lehetett, hatósági rábeszéléssel zsidó hitről visszatérítettek valamelyik keresztény vallásba, katolikusba, vagy unitáriusba. Mindezekről Móricz Zsigmond is hírt adott, amikor 1941

14 Moshe CarmiUy-Weinberger: A zsidóság története Erdélyben (1623-1944). Budapest, 1995. 54. p.

15 Uo. 212. p.

43