Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Béli Gábor: Degré Alajos és a régi gyámsági jog

A Hármaskönyv rendszerének tartópilléreit azok a jogintézmények adják, amelyeknek rögzítése és kifejtése a nemesség gazdasági és politikai hatalmának fenntartása, megőrzése szempontjából volt fontos. Ezzel magyarázható, hogy alig esik szó a szerződésekről, és ott, ahol mégis felbukkannak szerződési jogi elemek, mindig az ősiség okán, dologi jogi vonatkozásban, az ingatlan tulajdonának átruházása, ingatlan zálogba adása esetében. Ebből fakad az is, hogy Werbőczy rendszerének eresztékein keresztül csak olyan idegen jogból átvett elemek szűrődtek be, amelyek a magyar szokásjog lényegi elemeit nem érintették, amelyek csupán a magyar szokásjog kisebb, a meglévő intézményekbe simítható hézagainak kitöltésre szolgáltak. Ezért értelmetlen számon kérni Werbőczytől a kötelmi jog mellőzését, hiszen a nemesség alapvetően az előjogokat biztosító dologi, öröklési jogi, házassági vagyonjogi, perjogi intézmények rögzítésében volt leginkább érdekelt.

Degré Alajos régi gyámsági jogról írt összegzésének két első, rövidke fejezete tehát nemcsak a gyámsági jog története szempontjából figyelemre méltó, hanem a Hármaskönyv keletkezéstörténetéhez, intézményeinek magyarázatához, értékeinek megbecsüléséhez is nagyon hasznos útmutató. Más szerzők eredményeit megerősítve, Degré kritikai vizsgálódásának köszönhetően újabb igazolást nyert az is, hogy Werbőczy civil- és egy ház jog! ismeretek birtokában, tudatosan nyúlt a műve elkészítéshez segítségül szolgáló idegenjogi anyaghoz, és hüvelyezte ki abból a számára szükségeseket. Mindezeken túl, ez a néhány oldalnyi fejtegetés az elemző, értékelő kutatás olyan eszköztárát sorakoztatta fel, ami mind a mai napig követendő példát állít a jogtörténettel foglalkozónak.

39