Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében
sokban 1/3-1/3 arányban alakul e fenti csoportok aránya. Az indokolás az egyes csoportok közötti arányszámok alakulásánál nemcsak a demokratikus szempontoknak tett ,,engedmény”-ekre hivatkozott, hanem arra is, hogy tekintettel kellett lenni a „közérdek parancsolta” óvatosságra is, hiszen a széleskörű választójogra helyezkedés „szélsőséges irányzatok” lábrakapásának a lehetőségét is magában hordozza.87 A belügyminiszter tehát azokra a javaslatba beépített korrekciókra utalt, amelyek egy esetieges nem kívánt választási eredmény esetén is biztosítják a fennálló status quo-t. 2. b.) A törvény értelmében — a képviselőház közigazgatási bizottsága módosítása szerint — a városi és vármegyei törvényhatósági bizottságok választott tagjainak 2/5-öt részét az összes választók, 2/5-öd részét a legtöbb adót fizetők közül, míg a fennmaradó 1/5-öt részét a szakszerűség, a vallásfelekezetek és érdekképviseletek tagjai alkotják. A közigazgatási bizottság ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy ne tegyenek különbséget a törvényhatósági bizottságok között az egyes csoportok közti megoszlásra nézve.88 3. a.) A javaslat szerint a legtöbb adót fizetők háromévente összeállítandó névjegyzékébe egységesen — tehát vármegyében és városban egyaránt — háromszor annyi legtöbb adót fizető nevét kell felvenni, mint ahány legtöbb adót fizetők közül megválasztott tagja lesz a bizottságnak. 3. b.) A törvény értelmében — a képviselőház közigazgatási bizottsága javaslata alapján — a legtöbb adót fizetők ötévente összeállított névjegyzékébe vármegyében háromszor, törvényhatósági jogú városban azonban hatszor annyi legtöbb adót fizető nevét kell felvenni, mint ahány legtöbb adót fizetők közül megválasztott tagja lesz a bizottságnak. 4. a.) A javaslat szerint az adókimutatások összeállításánál — követve az eddigi gyakorlatot — a földadót, a házadót és az általános kereseti adót kell figyelembe venni. 4. b.) A tömény értelmében az adókimutatások összeállításánál a törvényhatóság területén kivetett föld- és házadót, az ezek után kivetett 87 592. szám. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről. Uo. XII. kötet. Budapest, 1929. 52. KK 717. szám. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése a „közigazgatás rendezéséről” szóló 592. számú törvényjavaslat tárgyában. OKN 1927. XV. kötet. Budapest, 1929. 401. 98
