Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

leg állapítják meg, mégpedig oly módon, hogy a választott tagok száma kétszerese legyen a legtöbb adót fizető tagok számának. Az örökös ta­gok, illetve azoknak a tagoknak a száma, akik állásuknál (tisztüknél) fog­va tagjai a bizottságnak nem haladhatja meg a választott és a virilis tagok együttes létszámának 1/8-1/8-ad részét. A legtöbb adót fizetők név­jegyzékébe ugyanakkor négyszer annyi legtöbb adót fizetőnek a nevét kell feltüntetni, mint ahány virilis tagja a bizottságnak megválasztásra kerül. A törvényhatósági bizottság virilis tagjait maguk a legtöbb adót fizetők választják, hiszen — miként az indokolás leszögezte „a vagyono­sabb elem a legközvetlenebbül, a legjobban ismeri egymást, ami még inkább biztosítja a legjobb kiválasztás lehetőségét”.39 A vármegyei virilis jegyzék összeállításánál — szintén újdonsága a javaslatnak — csak az egye­nes föld- és házadót kell figyelembe venni, míg a törvényhatósági jogú városok esetében valamennyi, eddig is figyelembe vett egyenes adót be­számítják. Eltérően kívánta szabályozni Rakovszky a bizottsági tagsági megbízatás időtartamát. Míg a választott törvényhatósági bizottsági tago­kat három évenként választanák hat esztendőre, addig a legtöbb adót fizető tagok megbízatása — jelezve, hogy az adó alapjául szolgáló vagyon tekintetében hat esztendő alatt jelentős változások következhetnek be — egységesen három esztendőre szólna csupán. Noha nem tartozik köz­vetlenül témánkhoz, újdonsága és fontossága miatt meg kell említenünk, hogy úgymond hiánypótló jelleggel a javaslat lehetővé tenné a belügymi­niszter számára a törvényhatósági bizottság feloszlatásának intézményét. Ismételten Budapest a jogalkotó hivatkozási pontja, hiszen ott már az 1920. évi IX. te. óta ismeretes ez az intézmény. Noha Rakovszky akként vélekedett törvényjavaslatáról, hogy az „a demokratikus haladás szempontjait összhangba olvasztja az egészséges konzervativizmus elvével”,40 ezzel még nem nyerte el a nemzetgyűlés jóindulatát, amely érdemben nem is foglalkozott a javaslattal. Ennél fog­va Rakovszky — visszavonva fenti javaslatát — a következő évben ismé­telten beterjesztette a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről szóló részlegesen át is dolgozott elgondolásait.41 Megújított javaslata szerint a vármegyei és városi törvényhatósági bizottság tagjai között a választott w Uo. 213. 411 Uo. 214. 41 567. számú törvényjavaslat a törvényhatósági bizottság újjászervezéséről. NI 1922. XII. kötet. Budapest, 1925. 238-273. 73

Next

/
Thumbnails
Contents