Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

választóközönség fogja választani. A minisztertanács tagjai a virilizmus reformja mellett a női választójog kilátásba helyezett törlése — enyhébb változatban visszaszorítása — tekintetében sem jutottak megállapodás­ra,21 * 23 24 emiatt nem is hoztak döntést arról, mikor terjesztik a nemzetgyűlés elé a törvényjavaslatokat. Meglepő módon azonban már 5 nappal később, 1920. október 20-i dátummal a törvényhozás elé kerültek a közigazgatási javaslatok." A ja­vaslatok egyaránt kilátásba helyezték a vármegyei és városi törvényha­tósági bizottságok létszámának jelentős mértékű csökkenését, továbbá rögzítették azt az elvet, miszerint a törvényhatósági bizottság fele rész­ben az összes választhatók közül, fele részben viszont a legtöbb adót fizetők közül a választóközönség által választott tagokból áll. A virilisek névjegyzékének megállapításánál lényegében továbbra is az összes egye­nes állami adót — úgy, mint föld-, ház-, és kereseti adót — kell figyelembe venni. Azokat a szakmai oldalról érkező érveket, miszerint a virilisek aránya ne haladja meg az önkormányzati testületen belül az 1/3-ot, to­vábbá ne minden egyenes államadót, hanem csupán a ház és föld után fizetendő ingatlanadót, valamint a közalkalmazottak kereset-, vagyon- és jövedelemadóját számítsák be a virilizmus jogcíméhez — aminek követ­keztében a virilisek társadalmi bázisa jelentékeny mértékben átstrukturá­lódhatott volna —, a törvényjavaslatok figyelmen kívül hágták.25 A javaslatok általános indokolása kimerítően szólt a választásos vi- rilizmusra való áttérés okairól. A virilizmus intézménye eszerint nem iktatható ki teljesen az önkormányzati testületek működéséből, mert a feladatok ellátása, továbbá a működés helyes iránya nem tehető függővé kizárólag a választási esélyektől, vagyis a virilizmus fenntartása bizonyos mértékig kiegTenlítheti a választójog kiterjesztésével járó kockázati ténye­zőket. „A működés helyes irányát egyrészt a nagyobb műveltség, más­21 Míg a keresztényszocialista miniszterek női szavazótáborukra tekintettel támogatták, addig a kisgazda miniszterek — Ferdninandvval az élen — elutasították a nők választójo­gát, hivatkozással arra, hogy az nem is tekinthető „magyar gondolatinak. 24 Lásd: 149. számú törvényjavaslat a vármegyei igazgatás szervezeti és háztartási válto­zásairól. NI 1920. V. kötet. 361-382.; 150. számú törvénj’javaslat a városi törvényhatósá­gi bizottság és a r. t. városi képviselőtestület megalakításáról. Uo. 383-395.; 151. számú törvényjavaslat a kis- és nagyközségekben a községi képviselőtestület megalakításáról. Uo. 396-406. 25 Az önkormányzati választójog és az önkormányzati szervezetek. Magyar Kö^igasgatás, 1920. szeptember 19. 69

Next

/
Thumbnails
Contents