Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Kende Tamás: Vérvádak a kelet-európai antiszemitizmus szellemtörténetében. Historiográfiai megközelítés
1982-ben jelent meg először. Az 1994-es német fordításból éppúgy teljesen hiányzik a téma, mint a cseh erededből.17 Az Urbanénál korszerűbb cseh újkori politikatörténeti összefoglalóban mindössze egy bekezdést kapott az úgy nevezett „polnai affér”, mely bekezdésben a szerző a közhelyes „csepp a tengerben” (a zsidó lakosság szenvedéseinek tengeréről beszél a szerző, úgy Csehországban, mint mindenütt máshol a világban) formulával intézte el az ügyet, melyről nem győzöm hangsúlyozni, hogy az újkor egyetlen olyan vérvádügye, amelyben jogerősen elítélték a rituális gyilkossággal gyanúsított vádlottat .18 A magyar olvasónak nem kell különösebben magyarázni a cseh (cseh- zsidó) és a magyar (magvar-zsidó) historiográfia aszimmetrikus voltát szűkén vett témánk szempontjából. Míg a tiszaeszlári vérvád mennyiségében is jelentős történeti, tudományos szakirodalommal bír, s a tiszaeszlári vérvád szerves része a magyar (és a magyar-zsidó) történeti köztudatnak éppúgy, mint a nagy politikatörténeti szintéziseknek, addig a polnai vérvád elsikkadni látszik a cseh (és a cseh-zsidó) történeti emlékezetben. Abban az emlékezetben, melyet mégiscsak történészek alakítanak, végső soron. A fenti szempontból anatómiainak tekinthetjük Jacob Katz, ma már magyarul is hozzáférhető, halhatatlan antiszemitizmus-történeti monográfiáját. Katz könyve, mely az előítélettől a népirtásig fedi fel az Auschwitz- hoz vezető közép- és nyugat-európai antiszemitizmus síkjait, kimerítő részletességgel tárgyalja a XIX század végének európai, közép-európai és így a magyar politikai antiszemitizmusát. Ebben az összefüggésben a tiszaeszlári vérvádat is. Ám ugyanebből a „fejlődéstörténetből” — sajátos, 17 Urban, Otto: ('.eskü spo/eínost 1848-1918. Praha, 1982.; Uő: Die tschechische Gesselschaft 1848 his 1918. (Übersetzt von Henning Schlegel) 1-11. Bände. Böhlau Verlag, Wien — Köln — Weimar, 1994. 18„Osobní tragédie dvou mladych lidí, jejichz osudy se prolnuly diky slozitym okol- nostem, byla jen kapkou v móri utrpení zidovského obyvatelstva, jez se odehrlálo za poslednich sto let v ceskvch zemich ci jinde ve sveté.” (Két fiatal ember személyes tragédiája, akinek sorsuk a bonyolult körülményeknek köszönhetően összefonodott, csak egy csepp volt a zsidó lakosság szenvedésének a tengerében, mely az utóbbi száz év alatt zajlott le a cseh korona országaiban vagy máshol a világon.) Efmertová, Marcela, C.: Ceské \emc v letech 1848-1918. Libri,Praha, 1998. 108. 51
