Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Vonyó József: Gömbös Gyula és a zsidókérdés

S ha azt is figyelembe vesszük, hogy a program konkrétabban meg­fogalmazott pontjai egyoldalúan a „nemzeti erőket” preferálták, illetve a — bármilyen módon — definiált korlátozások potenciálisan a zsidó érde­keltségeket kívánták sújtani, nyilvánvalóvá válik számukra, hogy Gömbös politikájának 1932-ben is jellemzője volt: a magyarságot minden tekintetben egyértelműen a zsidók rovására kívánta erősíteni. A szövegek pedig nemcsak implicite tartalmazzák ezt a szándékot, hanem számos megfogalmazás árulkodik is erről. E% a politika tehát zsidóellenes volt — a nélkül is, hogy a-yt deklarálta volna. Állításunkat további momentumok is bizonyítják. Egyrészt Gömbös — már miniszterei által is elutasított — államjogi reformterveinek egyik eleme. Választójogi javaslatában - mely szerint aktív és passzív választójogot csak olyan állampolgár kaphasson, aki leg­alább 30 éve állampolgár, és akinek családja legalább 100 éve Magyaror­szágon lakik — nem nehéz felismerni az 1925-ben, a választójogi törvény vitájában megfogalmazott, az azt megelőző időszakban beköltözött zsi­dók kirekesztésére irányuló igényt. Ennél is fontosabbnak minősíthetünk két, nemrég előkerült doku­mentumot. Kozma György, Zemplén megye főispánja 1935 februárjá­ban Keresztes-Fischer Ferencnek tett jelentésében már utalt arra, amit júliusban fivérének, Kozma Miklós, akkori belügyminiszternek így' fogal­mazott meg: „A. galiciaimenekültek (sic!) kiutasítását nagy nyomatékkai tette kötelességemmé a miniszterelnök úr [azaz Gömbös Gyula — V. J.[ és hivatali elődöd még két évvel ezelőtt, amikor a zempléni főispáni széket elfoglaltam. Köteles­ségemnek igyekeztem a legnagyobb eréllyel eleget tenni.. .”63 Gömbös tehát nem­csak fenntartotta, hanem végre is hajttatta azt, amit az új bevándorlók­kal szemben az 1920-as évek elején követelt. Kozma György még ennek nehézségeiről adott számot a végrehajtást illetően, hat évvel később, 1941. augusztus 27-28-án Kamenyec-Podolszkban azonban már mint­egy 16-18.000, Magyarország területéről kiutasított „hontalan” zsidót végeznek ki, akik között számos magyarországi születésű is akadt.64 Mindebből az következik, hogy Gömbös nemcsak fajvédő törekvése­it nem adta fel 1932 után, hanem zsidóellenességét sem. Azt a szelektív antiszemitizmust, amelyet — a számára kedvezőtlen politikai erőviszo­nyok miatt, és a gazdasági racionalitásokat figyelembe véve — óvatosab­63 Magyar Országos Levéltár P 1080, Kozma-család iratai 2. cs. 115/1935.L, 631/1935.L. 64 Braham 1988, I. kötet 170-174. 39

Next

/
Thumbnails
Contents