Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Vonyó József: Gömbös Gyula és a zsidókérdés

A miniszterelnök és a fajvédelem. ¥ eladta-e antiszemitizmusát Gömbös? (1932-1936)

A fajvédő politika, illetve az antiszemitizmus feladása, avagy fenntartása kérdésében akkor tudunk megalapozottan állást foglalni, ha a fentiek tükrében vizsgáljuk, és alaposan végiggondoljuk Gömbös kormányprogramját, a Nemzeti Munkatervet, az államszervezet módosítására irányuló törekvéseit, s kormányának intézkedéseit. Ha ezt tesszük, más kép rajzolódik ki előttünk, mint amit Gömbös megnyilatkozásai sugalltak.

A Nemzeti Munkatervnek,59 a gazdaság különböző ágazatainak megoldásra váró problémáival foglakozó 49 pontjából három — részben egymást átfedéS — szándék rajzolódik ki. A program domináns eleme a mefőgaz daság érdekeinek preferálása. Ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a terv a többi ágazat mezőgazdaságnak alárendelt fejlesztését fogalmazza meg. Ennek érdekében hangsúlyozza, hogy az ipar fejlesztése — „az egyetemes nemzeti termelés szerves részének” tartva az ágazatot — „nem mehet más termelési ág rovására”. (NM 55) A korabeli magyarországi gazdasági viszonyok és Gömbösék gazdaságpolitikai felfogásának ismeretében ez a „más termelési ág” csak a mezőgazdaság lehetett. Ezt támasztja alá, hogy iparfejlesztési politikájukkal a „hazai nyersanyagokat feldolgozó és mezőgazdasági termékeinket kikészítő” iparágakat kívánták támogatni. (NM 56) Kiemelt figyelmet fordítottak a „falusi nép saját szükségleteit kielégítő és fölös munkaerejét hasznosító” háziipar fejlesztésére. (NM 58) Az iparcikkek „igazságos áralakulásáénak biztosítása a mezőgazdaságot, illeme az agrártársadalmat sújtó agrárolló csökkentését célozta. (NM 59) A mezőgazdasági termelők régi követeléseinek teljesítését ígérte a „feleslegesen túlzott” közvetítőkereskedelem visszaszorításával, valamint a vasúti tarifák termelési érdekek szerinti szabályozásával. (NM 62 és 68) Hasonlóak voltak a hangsúlyok a pénzügyi politika terén. „A hitelt eszköznek tekintjük a nemzeti termelés szolgálatában” — fogalmazták meg alaptételüket, s ennek szellemében ígérték, hogy a hitelszervezetet is a „nemzeti érdekek szempontjából” kísérik figyelemmel. (NM 74 és 78) Ismerve Gömbös agrárius felfogását, s azt, hogy a két fontos termelési ág közül minden vonatkozásban a mezőgazdaságot részesítette előnyben, nem lehet kétségünk afelől: nemzeti termelésen első■w Pártprogramok 1991, 330-344. (A továbbiakban NM rövidítéssel és a megfelelő sorszámokkal hivatkozunk a Nemzeti Munkaterv egyes pontjaira.)

35