Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Németh László: A Zala megyei zsidóság gazdasági megsemmisítése

tesített a határozat alól.27 Teleki Béla főispán maga is tett javaslatokat a kereskedelmi miniszternek a bezárt zsidó üzletekben felhalmozott árukészletek „arányos elosztására”, s egyben a közalkalmazottak részére a kedvezményes áruhitel lehetőségét is felvetette. Elképzelése szerint a készpénzzel nem rendelkező közalkalmazottak áruhitelének maximumát személyenként és családtagonként emelkedő kulcs szerint kellett volna megszabni, s az áruhitel ellenértékét 12-24 havi egyenlő részletekben törleszteni.28 A főispán zsidó ingadanok átruházásával kapcsolatos „aktivitását” jelzi az a javaslat is, melyben a vármegye területén levő megszüntetendő zsidó gyógyszertárak keresztény kézbe adását javasolta Jaross Andor belügyminiszternek.29

Nagykanizsán ekkor 150 iparjogosítvánnyal rendelkező zsidó működött, s addig 79 üzlet bezárására került sor. Nagykanizsa iparosainak 14%-a, a járás iparosainak 5%-a volt zsidó származású.30

A magyar hatóságok a zsidóság gazdasági megsemmisítéséhez áprilisban láttak hozzá. Az első rendelet, amely ténylegesen a zsidó vagyonra vonatkozott április 7-én keletkezett. A Baky László belügyi államtitkár által aláírt 6163/1944. BM rés. titkos rendelet a zsidók gettósításában, deportálásában követendő eljárásokat tartalmazta. Már a rendelet első mondata utalt a végkifejletre. „A m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól.” (...) „Az elszállítandó zsidók csak a rajtuk levő ruházatot, legfeljebb két váltás fehérneműt és fejenként legalább 14 napi élelmet, továbbá legfeljebb 50 kg-os poggyászt, melyben ágyneműk, takarók, matracok súlya is belefoglaltatnak, vihetnek magukkal. Pénzt, ékszereket, aranyat és más értéktárgyakat nem.” A rendelet utasította a hatóságokat, hogy a zsidók összeszedése során begyűjtött értékeket a községi elöljáróságok három napon belül a tisztogatási terület központjában székelő Nemzeti Bank fiókjához tartoznak beszállítani.

1944. április 10-én a m. kir. belügyminiszter 230.900/1944. számú körrendeletével a „távollévő zsidók” vagyonának kezelése tárgyában utasította a községi elöljárókat, hogy mindazon esetben, amidőn zsidó

27 ZML Keszthely mezőváros iratai 5775/1944 A keszthelyi eseményekről bővebben lásd: Búzás Béla keszthelyi járási főszolgabíró népbírósági perét. ZML Nagykanizsai Népbírósági iratok 99/1947/8. sz.

28 ZML Zala vármegye főispánjának iratai 550/1944.

27 Uo. 376/1944.

30 Zalai Közlöny 1944. április-május.

206