Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

fröcsögtek össze-vissza az egész megyében, hogy mesterséges izgatás, földalatti aknamunka akarja a polgári békét, nyugalmat megbontani, amíg a hatóság ezt maga is elhitte.”123 A megállapítás talán még inkább igaz volt a megyeszékhelyre. Hallgatással és csendes tartózkodással reagáltak a polgárok e mozgalom hullámzására, megerősítve a magyar társadalmi ellenállásnak ezt a szerencsétlen vonulatát. Sokan „kétarcúvá” váltak, elrejtették véleményüket, a pozícióban maradás érdekében kivártak. A kormánypolitika hektikussága szorította a helyi vezetést 1937 végén az elhallgatásra. S valóban, amit e téren, akár zsidókérdésben, akár a szélső- jobboldali mozgalmak kezelésében tett a kabinet az „lentről” nézve maga a kiszámíthatadanság volt. Ugyanakkor nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy jobboldalon a honi konzervatívok 1936 után „utat veszítettek”. Csak védekezésre futotta az energiájukból (intézményeket, jogi pozíciókat meg lehet és kell is erősíteni, de ez önmagában nem elegendő), képtelenek voltak tematizálni a politikai életet, és ami a legfontosabb, perspektívát, és alternatívát mutatni. Vonatkozott ez a zsidókérdésre is. Valamit tenni kell e téren vallották (Bethlen István is), de használható elképzeléssel nem álltak elő. Azok, akik a rendszer veszteseiként élték meg mindennapjaikat, azoknak a változás varázsszónak hatott, akármilyen hangszerelésben érkezett.

A meglévő mozaikokból úgy' tűnik, mintha a rürupi tétel124 érvényesült volna a vasi megyeszékhelyen, nem a zsidókérdés teremtette meg az (aktivista) antiszemitizmust, hanem fordítva. Miután a miniszterelnök Győrben125 kiengedte a szellemet a palackból, a városban is kezdetét vet123 CelídömöíkiHírlap, 1938. május 21. 1. I'asvármegye, 1938. május 17. 5.

124 Reinhard Rürup: A zsidókérdés a polgári társadalomban és a modern antiszemitizmus keletkezése. In: A modem antiszemitizmus. Szerkesztette: Kovács András. Budapest, 1999. Új Mandátum Kiadó. 153.

125 Szinte pontosan egy évvel ezelőtt ugyanebben a városban Rajniss Ferenc mondta el ugyanezeket a gondolatokat, hogy „ebben az országban zsidókérdés van”. „A sajtó háromnegyed részének szemében csak az állambölcs, aki a zsidókérdésről nyíltan és alaposan nem mer beszélni.” Celídömöíki Hírlap, 1937. március 28. 4. Darányi Kálmán beszédének vonatkozó részét szövegét lásd: Gömbös pártja. A Nemzeti Egység pártja Országos Központjának dokumentumai (1932-1939). Összeállította, szerkesztette a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Vonyó József. Budapest-Pécs. 1999. Dialóg Campus Kiadó. 385-386.

197