Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között
volt.104 Táborának nagyságával is gondok vannak, mert hiába szólnak a tudósítások ezres tömegről, az összetételnél gyakran megjegyzik, hogy nem is helyiek vettek részt benne, hanem vidékiek, pl. kemenesaljaiakat és hegyhátiakat „vezényeltek” Szombathelyre.105 A politikai szenzációk előszeretettel vonzották a fiatalabb korosztályokat.106 1936 nyarán a Hé- rincs kertben tartott összejövetelnél észrevételezték, hogy a zöldingesek kemény fegyelmet tartottak. A zsidókérdésről a helyi vezér Urbánovics Ottó nyilatkozott, bár a laptudósító szerint, amikor erről szólt a „hallgatóság egy része mocorgott.”107 Maga a pártvezér Festetics, ha erre terelődött a szó, példáit a zsidók előretöréséről inkább az ország északkeleti feléből hozta.108 Nehéz eldönteni, hogy a hallgatóság mennyiben tekinthető szimpatizánsnak és mennyiben érdeklődőnek, „a tömeg inkább érdeklődőkből mintsem hívekből állt”109 - írták. Abban azonban nincs vita, hogy mindig ott voltak a helyi szélsőjobboldal vezetői (Urbánovics Ottó, Mayer Mihály110) és hogy a zsidókérdés is folyton napirendre került. Idol a központi szónok, hol a helyi vezető részéről. A galíciánerkérdés, az antikapitalista filippikák, a kormány zsidóbarátsága a repertoár állandó részét képezték,111 de folyton szóba kerül a lanyha német támogatás is, aminek oka a honi zsidóság uralma. E gyűlések valóban esszenciái voltak mindazon tényezőknek, amelyet a bevezetőben a „hivatalos paradigma” szer1,14 A helyi liberális lap szerint olyan erős volt a zöldingesek rendteremtése, hogy alig lehetett a közönségnek megszólalni. Urbánovics Ottó zsidók elleni szövegein a hallgatóság egt’ része mocorgott. Festetics Sándor szólt a párt célkitűzéseiről a népi önrendelkezés megvalósításáról, a népközösség megteremtéséről, az erkölcsi megújhodásról, az új honfoglalásról Pl. a zsidók az északkeleti területen kiszorítják a magyarokat, valamint a szociális igazságtételről. Festetics gyűléséről: Njugatmagyarorsgág, 1936. június 22. 4. 105 Ami egyben érzékelteti is, hogy hol akad a vármegye területén számosabb hívük. Nyu- gatmagfarors^ág, 1937. január 4. 1. Pár évvel korábban 1934-ben még az a hír járta, hogy7 Szombathelyen volt a burgenlandi szélsőjobboldali mozgalom központja és hogy ide jártak Németországból a propagandisták, de ezek az idők már elmúltak. Kyugatmagyaror- syág, 1934. január 1.1. 10,1 Az 1937 januári gyűlésről úgy kellett elzavarni a rendőröknek a 10-15 esztendős kamaszokat. Vasrármegye, 1937. január 5. 6. 107 Nyugatmagyarorsyág, 1936. június 22. 4. l™Uo. 109 Uo. 1111 Maver Mihály 1936 decemberében lett a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Vasmegyei Főkerületének vezető testvére. Nemzet Syarn, 1936. december 13. 6. 111 Njugatmagyarorsyág, 1937. január 4. 1. 193
