Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között
sorolt egyén tulajdonságává vált. Horváth Kálmán most még megmaradt a húszas évekből is jól ismert tételnél és azt mondta, hogy Márkus kifejezetten a galíciaiakról szólt: „zsidóüldözésről szó nem volt soha nálunk! Zsidó polgártársainkkal, akikkel együtt élünk, mindig jó viszonyban voltunk, mert ők épp olyan keresztény helyesebben krisztusi mentalitá- súak, mint mi. Nem lehet a zsidóság összességét ért sérelemnek betudni azt, amit Márkus mondott!”55 Majd Ostffy Lajos főispán is közbeszólt és utalt arra, hogy tavaly volt már Szombathelyen razzia, akkor nyolc ember akadt fenn a hálón. „A razzia során hatan nem tudták igazolni magukat. Ezeket kiutasítottuk. A bócher iskola növendékei között kettőnek nem volt rendben az állampolgári ügye. Azoknak is el kellett távozniuk.”56 A város népessége a jelzett korszakban épp hogy meghaladta a negyvenezret, a zsidóságé pedig a háromezer-ötszázat, ehhez célszerű viszonyítani ama bizonyos nyolc főt. A kényes kérdések, a szélsőjobb előretörése és a zsidóügy szegmentuma inkább arra ösztönözték az alispánt, hogy az általános politikai jelentésébe be se vegye ezeket a neuralgikus pontokat. „Nem foglalta bele a nyilaskeresztesek ügyét, — mondta Horváth Kálmán - akikre Heimler Ernő burkoltan célzott, de nem beszélt benne a galíciánerekről sem.”57 A közigazgatási bizottság 1937 tavaszi ülésén ugyanakkor még szomorúan konstatálta, hogy vidéken, a falvakban szervezkednek a nyilasok, de mivel törvényes párt, ezért ellenük fellépni nem tud.58 Az 1938 februári közgyűlésen Márkus szokásos tirádáit adta elő: „a zsidó liberális kapitalista rendszerrel, a kartellekkel és a sajtóval foglalkozott. Az idegen fajúak letelepedési ügyében intézkedéseket kér(t).”59 Közben örömének adott hangot, mivel a kormány „megértette az idők szavát s harcra készen áll (...), hogy a nemzeti szociális újjáépítés és a mamaguk a helyi ortodoxok is galíciánernek nyilváníttattak. Ez a megosztottsága a zsidóságnak nagyban meghatározta az 1944-es esztendő történéseit is. Stern Samu: Emlékirataim. - Versenyfutás idővel! A „zsidótanács” működése a német megszállás és a nyilas uralom idején. Budapest, 2004. Bábel Kiadó. 232-236. 55VaML Vasvármegye Törvényhatósági Bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve, 1937. november 29. 56 Uo. 57Uo. 5Slgaz Szálasi pártját, a Nemzeti Akarat Pártot 1937 áprilisában törvényesen feloszlatták. A vármegyében Festetics hívei mozgolódtak. 59 Uo. 1938. február 21. VaML Vasvármegye Törvényhatósági Bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve, 1938 február 2884/1938. sz. 183
