Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

ződéssel vallják.”47 Túlélés és alkalmazkodás. A konfrontáció kerülésének ésszerű útja, itt a szavak már nem a valós szándékot, az értékrendet mutatták, inkább a kétarcúságot és az alkalmazkodás mindent uraló erejét. Nem felesleges aláhúzni a fiatalokkal történő legitimálást, ha ő esetleg nem is felel meg az új kor elvárásainak munkatársai feltétlenül.

A negyedévi rendszeres — és rendkívüli — megyei gyűlések azok a fórumok, ahol politikai, horribile dictu pártpolitikai kérdések is felvetődhetnek. Részben konkrét ügyek, részben az alispáni általános beszámolók kapcsán. Természetesen a képviselői reprezentáció önmagában biztosította a konzervatívok uralmát. Mégis sikerült egy-két „új”, más szemléletű „honatyának” is bejutnia a megyei parlamentbe, ahol artikulálhatta a szélsőséges mozgalmak elképzeléseit. A disputákat az 1936-os esztendőben még a Gömbös (Roszner István) kontra Bethlen (Jánossy Gábor) hívők pengeváltásai érzékeltették, de 1937-re már fordult a kocka.48 A májusi közgyűlésen Márkus László, aki egyébiránt városi tisztviselő volt, már arról szólt, hogy keresztény, nemzeti és hazafias hajlandósá- gúak a nyilasok és hogy „a mai liberális és szabadkőműves társadalmi és gazdasági berendezkedés helyébe szociális szellemű keresztény nemzeti berendezkedést akarnak állítani.”49 A főispán Ostffy Lajos azonban leintette és visszautasította a kormány ilyen típusú minősítését, sőt inkább azt hangoztatta, hogy pont a jelzett értékeket képviseli a kabinet.

A zsidó vitára fél évvel később, a novemberi közgyűlésen került sor. Az alkalmat Heimler Ernő az ortodox vallású zsidó szociáldemokrata ügyvéd50 hozzászólása teremtette meg. Szerinte „a körülöttünk hullám47VaML Vasvármegye törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve. 1939. november 27.

48 1936 májusában a NÉP megyei vezetője Roszner István „soros oldalvágásokat adott a Bethlen-rendszer felé. Amik több oldalról heves tiltakozásra adtak alkalmat.” Jánossy Gábor a bethleni irányvonal helyessége mellett érvelt. A főispán Ostffy a pártvezér védelmére kelt és azt hajtogatta, hogy „nem Bethlen személyét, hanem politikáját bírálta, amellyel Roszner szemben állott akkor is, amikor Bethlen hatalmon volt.” VaML Vasvármegye Törvényhatósági Bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve. 1936. május 18.

49VaML Vasvármegye Törvényhatósági Bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve. 1937. május 18.

50Heimler Ernő (1879-1944), Budapesten végezte el az egyetemet, 1904 szeptemberében a helyi cionista szervezet megalapítója, aki a tízes években csatlakozott a szociáldemokrata mozgalomhoz. Vasvármegye, 1904. szeptember 18. 3-4. 1919-ben vádbiztos, majd a választásokon a városi intéző bizottság tagja lett. 1919-ben kizárták az ügyvédi kamarából, de utóbb visszavették. 1944-ben a németek letartóztatták és internálták Nagy181