Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Ormos Mária: Az antiszemitizmus alakváltozatai a XX. században

zett antiszemita meggyőződés, amely szerint a gyökértelen zsidókat el kellett távolítani, megőrizve viszont az elmagyarosodott és eredményes munkát kifejtő zsidókat. E nézeten volt Horthy Miklós kormányzó és sokan mások a vezető konzervatív táborban. E felfogás vezetett a kárpátaljai és észak-erdélyi hontalanként kezelt zsidók Ukrajnába szállításához, ami — mint tudjuk — kiváltotta az első súlyos zsidótragédiát.

Még nagyobb tömegeket ragadott magával az a gondolat, hogy a zsidók kiszorítása az ára a „magyar faj” érvényesülésének, ami megköveteli, hogy a foglalkozási, iskolázási arányokat kontingentálják, illeme bizonyos területekről a zsidókat teljesen eltávolítsák. Ez a törekvés súlyos aggályokat támaszthatott részben etikai szempontból, de részben a magán- tulajdon elvének megsértése miatt is, a nekiszabadult önzés azonban a dilemmát elseperte az útból. Mindazonáltal nincs arra nézve indíték, hogy e meglehetősen nagy, anyagilag, egzisztenciálisan érdekelt csoportot azonosítsuk a nemzetiszocialista fajelmélet követőivel, vagy azokkal, akik a várható végső következményekkel is számoltak. Ha voltak is közöttük ilyenek, nagy részük „megelégedett” azzal, ha beülhetett egy zsidó helyébe, és rátehette a kezét az állására vagy a vagyonára.

Végül voltak azonban olyanok is, akik mindenben elfogadták és követték a német példát, mint a német megszállás után kormányra került miniszterek, a mellettük álló államtitkárok és más vezetők tekintélyes része. A „végmegoldás” lebonyolításában nem csak azért volt könnyű dolguk, mert a hátuk mögött az Eichmann kommandó és a megszálló Wehrmacht egységek álltak, és nem is csak azért, mert a kezükbe került mind a rendőrség, mind a csendőrség, de azért is, mert tevékenységüknek megágyazott az elmúlt 24 év — változatos alakban felmerülő, de végül mintegy összegződő, egymást erősítő — antiszemitizmusa.

17