Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között
Az őrségváltás persze nem jelentett automatikusan fiatalítást, bár a hétköznapok során sokan ezt így értelmezték. A fiatalság problémája, amely ilyen élesen eddig sohasem vetődött fel a magyar történelemben, tudatformáló erővel bírt. Kezdeményezésekben nem volt hiány, csak az eredményekben. „Meg kell akadályoznunk, — vélték a kormánypártiak — hogy a mi fiataljaink ezekben a mozgalmakban, szélsőséges politikai és gazdasági irányzatokban lássa mentsvárát.”9 Sokan az őrségváltás kifejezést használták a kívánatosnak vélt gazdasági változásokra is, ahol a humánus keresztény tőke felváltja „karvaly” zsidó társát. Nos, hogy ez a folyamat végbement-e vagy sem, abban nem volt konszenzus.10 Ami érzékelhető volt az az, hogy az 1935-ös választások elhozták a politikai elitnél a váltást. Jóval képlékenyebbnek tűnt a rendszerváltás fogalma. Leginkább az 1935 után már kikerülhetetlennek hitt általános, titkos választójog bevezetésére használták, tágabb értelemben pedig a politikai rendszer reformjára. Az új elit kiválasztására éppúgy, mint az eddig manipulált szavazók döntési helyzetbe hozására. Az általános, titkos, lajstromos választás más technikát követelt a politikusoktól. A modern, tartósan működő párt- szervezetek és a folytonos médiajelenlét alapkövetelménye lett az eredményességnek. A nagy elánnal összetákolt törvény azonban nem igazolta a közvélemény várakozását. A választójogi javaslattal a kormány 1938 februárjában állt elő, s ez megnyugtatta a hatalmon lévőket és támogatóikat, egyben szabályozottabb mederbe terelte a törvényhozáson kívül álló szélsőjobboldali ellenzék stratégiáját.11 Itt azonban ezt a kifejezést nem szűkíteném le a politikai intézményrendszer reformjára, hanem metaforaként tág értelemben használom, mert itt alapjaiban másról volt szó. Ha a korabeli szövegekről lehántjuk a politikai szótechnikusok varázsfátylait, akkor a következő látható. Minden retorikai bravúroskodással szemben a magyar kormány a harmincas évek közepéig válságkezelést, 9 Vasvármegye, 1936. február 19. 1. Esső dr. indítványa. Nyugatmagyarorsgág, 1936. február 10. 1. 1(1 Nyilván akik nem kerültek döntési és hatalmi helyzetbe azok továbbra is e lobogó alatt sorakoztak, mögöttük a kifogyhatatlan keserű hátországgal. 11 Meglehetősen homályosak az ismereteink a pártok pénzügyi helyzetét és finanszírozását illetően. A törvénjíavaslat a passzív jogot tíz éves hivatásszerű munkához kötötte, ami a megfontoltak kiváltsága volt. Maga a rendszerváltás, az 1938 júniusára megalkotott XIX. törvény következtében lényegében elmaradt. 172