Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között
A táblázatokból látható, hogy a jobb módú gazdák által lakott településeken is magas arányt értek el a nyilas jelöltek. A nyilaskeresztes mozgalom társadalmi bázisát illetően tehát megállapítható, hogy az a Dunántúlon, az 1930-as évek első felében döntően az agrárnépességre épült. Követői között megtalálhatóak az agrártársadalom minden rétegének képviselői, a mozgalom bázisának magját és számszerű túlsúlyát azonban döntően a törpe- és kisbirtokos parasztság alkotta .147 Ez a magyarázata, hogy olyan területeken, ahol nem a törpebirtok dominált, így a Dunántúlon például Baranya megyében, a mozgalom csekélyebb befolyást tudott elérni. Különösen a módosabb parasztbirtokok magas arányáról ismert dél-dunántúli megyében feltűnő a mozgalom gyökértelensége,148 mely tény egyben azt az állítást is cáfolja, hogy a nyilas szimpatizánsok többsége a svábok közül került ki. A mozgalom szervezettsége szempontjából a két végletet jelentő Zala és Baranya megyék esetében a törpe- és kisbirtokosok aránya is a két szélsőséget jelentette: a birtokosok körében az 1-10 katasztrális hold földdel rendelkezők aránya a Dunántúlon Zala megyében a legmagasabb, 77,4 százalék, míg Baranyában a legalacsonyabb, 61,4 százalék .149 Ezek a megállapítások nagyobb részt ellentmondanak illetve pontosítják a kérdéssel foglalkozó kutatók eddigi megjegyzéseit: Szakács Kálmán szerint Meskó-Pálffy-Festetics pártjait „főleg a kispolgárság, az állami alkalmazottak, a tisztviselők, egyes értelmiségi kategóriák és a gazdaságilag nehéz helyzetbe került kisgazdák, valamint általában a svábok” támogatták. Kivételt képezett Zala megye, ahol a „szegényparasztságra” is erős befolyásuk volt.150 Meskó mozgalmának támogatói főleg a „dzsent147 A debreceni nyilas pártszervezet tanyasi agrárbázisáról lásd: Szécsényi Mihály: A szélsőjobboldal társadalmi bázisa az 1935-ös debreceni választásokon. In: Rendi társadalom - polgári társadalom 1. Salgótarján 1987. 365-387. A szerző megállapítása szerint a párt támogatóit legnagyobb arányban a várost övező kertségek gazdái és a tanyasi lakosság alkotta, kisebb részben a külvárosi telepek agrárproletariátusa, valamint a városi nagyüzemek munkássága és kisiparosok. Hasonló következtetésre jut: Tóth Gábor: Ellenzéki politikai mozgalmak a Tiszántúlon a harmincas Jvekben, 1929-1939. Akadémiai, Budapest 1982. (Tóth 1982.) 210-213. 148 V. ö. Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1935) In: Vonyó József: Gömbös Gyula és a jobboldali radikaliztmts. Pro Pannonia, Pécs 2001. 94-107. 149 MSK 194-195. A 20-50 holdas parasztbirtokok aránya Zala megyében 3,2 százalék, Baranyában 9,1. '50 Szakács 1963. 27. 157
