Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

ron tartott választási nagygyűlésük hallgatóságának leírása is tudósít: „A gyűlésen kb. 300-350 főnyi hallgatóság jelent meg, akiknek legnagyobb része, illetve zöme a környékbeli falvak mezőgazdaságával foglalkozó lakosságából került ki. A helybeli lakosság szemmel láthatóan távol maradt, akik mégis megjelentek, azok inkább a munkás réteghez tartoztak.”143 Ez a beszámoló azért is fontos, mert érzékelteti itt is azt a cezúrát, amely a társadalomban húzódott a nyilasokat támogató agrárnépesség és más csoportok között.

Az agrárnépesség vonatkozásában szerzett zalai tapasztalatok azonban nem tekinthetők egységesen érvényesnek az egész Dunántúlra. Más megyékben ugyanis jelentős eltérés figyelhető meg a mezőgazdasági népesség összetételében. Fejér és Veszprém megyékben éppen a nagybirtokok léte és túlsúlya indukál a zalaegerszegitől merőben más agrárcsoportokat. A mezőgazdasági népességen belül itt magas arányt képviselt a napszámosok és gazdasági cselédek serege, hiszen például amíg Zala megyében a gazdasági cselédek számaránya a mezőgazdasági népességen belül 8,5 százalék volt, addig Veszprém megyében 13,5, Fejérben pedig 19 százalékot tett ki.144 Ezeken a területeken tehát a nyilas tábor is kiegészült a napszámosok, zsellérek és gazdasági cselédek közül kikerült szimpatizánsokkal. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az 1934-es községi választásokon nem értek el olyan eredményeket, mint zalai párthíveik. Ez a társadalmi csoport az érdekérvényesítés minimumával sem rendelkezett, munkaadóik részéről politikai cselekvésük könnyen befolyásolható volt, másrészt közülük kevesebben is rendelkeztek szavazati joggal.145

Ugyanakkor támogatóik nem csak a szegényparasztság soraiból kerültek ki. A 8. táblázat néhány Győr megyei falu birtokviszonyait, a 9. táblázat pedig a szavazatok megoszlását mutatja ugyanott. A négy település közös jellemzője, hogy a jómódú gazdák nagyobb arányt, míg az agrárproletariátus csekély hányadot képviselt a falu lakói között:

'«MOL BM. rés. 1935-4-5300.

144 Az 1930. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat 94. kötet. (MSK) Budapest 1935. 198-199.

145 Az 1935-ös választáson Fejér megye hat választókerületének valamennyi mandátumát a NÉP képviselői nyerték el, két esetben egyhangúan. Hubay 2001. 2. kötet 105. V. ö. Vonyó 2001. 167.

155