Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között
6. tábláit: A szavazati arányok megoszlása a négy településen Település Arvátfalvy Tarkas Titner Boncodfölde 8 22 59 Szenterzsébethegy 44 40 51 Ságod 49 42 106 Ebergény 117 3 33 7. táblázat: A nyilas párt földműves szavazóinak fóldbirtokmegoszlása a négy tele- pülésenXAX Település 1 hold alatt 1-5 5-10 10-20 20 fölött ismeretlen Összes Boncodfölde 2 18 7 3 6 36 Szenterzsébethegy 2 16 9 1 4 32 Ságod 12 31 8 1 2 54 Ebergény 7 12 2 5 26 Ez a kutatás természetesen sok hibalehetőséget rejthet, azonban a tendencia talán megrajzolható. A táblázatból látható, hogy a birtoknagyság szerint csoportosított választók gerincét az 1-10 hold földdel rendelkezők, vagyis az említett törpebirtokos parasztság alkotta. Ez széles réteg, hiszen az alsó határa a napszámosokkal közel azonos szinten élő parasztot, felső határa azonban már az önálló egzisztenciával bíró kisgazda kategóriáját jelentette (a föld minőségétől, a művelés módjától, stb. függően). Láthatunk azonban ennél több földdel rendelkezőket is, ugyanakkor a legszegényebb földműves kategória minden falu esetében csekélyebb számot hozott. Az ismeretlen azokat jelöli, akik a névjegyzék szerint rendelkeztek földdel, a birtokíveken azonban nem szerepeltek (másik falu határában volt a földjük vagy más néven szerepeltek). Egy másik forrás is segítségünkre van a kérdés megválaszolásában. A forró hangulatú választás hevében — ahogy azt már korábban említettük — a zalaegerszegi járás főszolgabírója megtiltotta a három képviselőjelöltnek, hogy a szavazás napján lakóhelyüket elhagyják és letartóz- 141 141 Földbirtok tulajdoni viszonyok: ZML V. 1704. 1770. 1791. Andráshidai, ságodi és teskándi körjegyzőségek iratai, birtokívek. 153
