Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

apátplébános is. Itt az első fordulóban nem is született eredmény, pótválasztásra került sor, amelyben végül a Nemzeti Egység Pártjának jelöltje szerezte meg a győzelmet.124 A zalai választási kudarcot a nyilasok egyértelműen Tabódy Tibor főispán kíméletlen politikájának tulajdonították.125 A pártvezetőség szerint a megyéből több mandátumot is el lehetett volna hozni, ha nincs a közigazgatási nyomás. „A pártközpontban nyíltan hangoztatják, hogy a Tabódy-féle erőszakért a zalai nyilasok százszorosán meg fognak fizetni!” Kapta kézhez a főispán a választások után a figyelmeztetést a belügyminisztériumból.126

A választás nagy vesztesének mégis Pálffy Fidél tekinthető, aki a győr- szentmártoni választókerületben nyolc és félezer voksot gyűjtve, csupán százegynéhány szavazattal maradt le arról, hogy már az első fordulóban biztosítsa mandátumát. A második fordulóban azonban a kormánypárti földbirtokos, Csikvándi Ernő tudott több szavazót mozgósítani, így a nyilas vezérnek le kellett mondania a képviselői helyről. Pálffynak meg kellett osztania energiáját és figyelmét a két választókerület között, így nem csoda, hogy a magyaróvári kerületben már gyengébb eredményt ért el az ismert mosoni gépgyártulajdonossal, Kühne Lóránttal szemben. Esélyét ebben a kerületben egyébként az is javította, hogy a választáson indulni szándékozó kisgazda képviselőjelöltnek az ajánlásokat nem sikerült összegyűjtenie.127

Meskó Zoltán vasvári eredménye is azért lett gyengébb, mert Vas megyében is a zalaihoz hasonló helyzet alakult ki. A közigazgatási hatóságok lehetőségeiről tudósít a Nemzeti Egység Pártja vasvári szervezeti elnökének brutális őszinteséggel megírt levele, melyet az előző évben

124 A választás részleteiről lásd Paksy Zoltán: Nagypolitika kicsiben: parlamenti választás és társadalmi háttere Zalaegerszegen 1935-ben. Korall’ 2004/17. 88-106.

125 A választások után Zala megyében a Közigazgatási Bíróság két választás eredményét is megsemmisítette. A keszthelyi választókerületben induló Meizler Károly - ekkor még kereszténypárti, később nyálas — jelöltet a kormánypárti Oetl-Pálffy Dénessel szemben automatikusan képviselőnek nyilvánította, a pacsai kerületben pedig Bosnyák Andor panaszát elfogadva, a bíróság bizonyítottnak látta a hatósági beavatkozást. Ezért itt Hu- nyady László szolgabírót 500 pengő, három választási bizottsági elnököt pedig 116, 200 és 400 pengő bírságra ítélt és elrendelte a választás megismétlését. A választási visszaélések sorában szerepelt például az, hogy' a csendőrök tömegesen akadályozták meg a választókat szavazatuk leadásában vagy' a voksuk leadására érkező ellenzéki szavazókat összeterelték, majd órákig váratták a zuhogó esőben. ZML Főispáni biz. ir. 23/1938.

126 ZML Főispáni biz. ir. 51/1935. Másolat a 6776/1935. VII. res. BM. iktatmányból.

,27GYML Főispáni ált. ir. 2/1935.

146