Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között
töltötte be. Végezetül meg kell említeni még a párt helyi vezetéséhez tartozó dr. Helmeczi Istvánt, aki a propagandafőnöki funkciót látta el, ő okleveles középiskolai tanár végzettséggel rendelkezett. A megye másik pontján, Tapolcán és Balatonfüreden balatoni főkerületvezetőként dr. Zakariás Árpád füredi ügyvéd vezette a helyi pártszervezetet. Összegezve tehát elmondható, hogy a szélsőjobboldali párt vezetősége olyan iskolázott, komoly presztízsű személyekből állt, akik végzettségük, családi kapcsolataik révén jelentős közéleti befolyással és reprezentációval rendelkeztek. Az 1935-ös országgyűlési választások A községi és a törvényhatósági választások egyfajta erőfelmérést jelentettek a nyilasok számára a valódi téttel bíró országgyűlési választások előtt. Az 1935-ös parlamenti választás azonban nem a nyilasokról szólt elsősorban. Az országnak ekkor olyan miniszterelnöke volt Gömbös Gyula személyében, aki a Bethlen István által meghatározott politikai kereteket radikális jobboldali reformok útján kísérelte meg átalakítani. E tevékenységében nagyrészt annak az újgenerációnak a tagjaira támaszkodott, akik 1919/20-ban kerültek be a politikai közéletbe és a konszolidált rendszer szélsőjobboldali kritikáját hangoztatták. Ok Gömbös révén újra előtérbe kerülve, szűkítették azt a középosztályi bázist, amely a feltörekvőben lévő nyilas mozgalom vezetői-értelmiségi garnitúráját adhatta volna. Ezek az emberek mindaddig Gömbös mögött álltak, amíg úgy látták, hogy a miniszterelnök készen áll a szélsőjobboldali fordulatra. Hogy ez bekövetkezett volna-e vagy sem, azt már senki nem tudhatta meg, hiszen Gömbös 1936. október 6-án, betegségben elhunyt. Az őt követő miniszterelnökök fő célja már az volt, hogy az országot visszavezessék az 1920-as években kialakított társadalmi és államrendhez. Ezek után semmi meglepő nincs abban, hogy a vezér nélkül maradt szélső- jobboldali csoportok egyre nagyobb arányban találtak utat a nyilasokhoz. Vizsgált területünkön egy sor példát láthatunk ennek igazolására. Fejér megyében a következő parlamenti választáson már két volt gömbösista politikus indult újra valamelyik nyilas párt színeiben (Haám Artúr és Béldy Béla), két volt veszprémi képviselő pedig „kriptonyilasként” a 128