Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között
rópában a francia forradalommal kezdődött 1789-ben (minálunk 1848- ban), és egészen mostanáig tartott. A korszak teremtette meg azt a liberális-parlamentáris rendszert, amely a hűbéri rendszert váltotta fel.”56 Az új világrendnek vannak bizonyos közös alapelvei, azonban minden országnak a saját hagyományai alapján kell kialakítani a nemzeti szocialista rendszert. így a nyilaskeresztes mozgalom is - hangsúlyozták cikkeikben a vezérek — az ősi magyar alkotmányosságon alapul. Sőt, fejtette ki Pálffy Fidél, valójában a nyilaskeresztes mozgalom áll az ősi magyar alkotmányosság talaján, az ország az, amely egy ideje letért róla.57 A magyar alkotmányosság alapjait ugyanis a vérszerződés, a szent korona tan és a királyi felségjogok rendszere alkotják. A szent korona tan szerint a nemzet egyenlő az állammal. 1848 előtt a király és a nemesség alkotta a nemzetet, utána a „magyar népegész”. Ebbe a „népegészbe” azonban a liberalizmusnak köszönhetően idegen elemek kerültek bele, a nemzet „bebocsátotta államunk fájába a szút”, és ezzel letérítette az országot a liberalizmussal az alkotmányosság útjáról. „A gazdasági sors, a szabad verseny, a katonai és pénzügyi ellenőrzés, banktitok, kivitel-behozatal, kamatmarzs, ezek a mai kor léleknélküli jegyei a fajkeveredettség dege- neráltságának e gyalázatos korszakában.”58 Nézetük alátámasztására hozták fel példának a modern gazdaság egyik legfontosabb intézményét, a tőzsdét, hiszen ott részvények formájában, név nélkül cserélnek gazdát a vagyonok. Holott a magyar alkotmányosság fontos eleme az ősiség, a név nélküli vagyon elveszti a legitimitását. A nyilaskeresztes mozgalom ezért vissza akarja állítani az ősi magyar alkotmányosság elemeit. A nyilas mozgalom sajátos szemlélete, egyben önellentmondásai — elsősorban a „közérdek az önérdek előtt” elv kapcsán — a földkérdésben ütköztek ki a leginkább. A probléma gyökerét itt is a zsidóság tevékenységében lelték meg: „A nemzet alapját szolgáló kisgazda társadalom kezeiből lassan-lassan kicsúszott a haza földje. Idegen fajtájú, karvalyszellemű népség foglalta el azt, akár vétel, akár végrehajtás útján.”59 Bár nyíltan vállalták a szegényparasztság érdekeinek képviseletét, mégis igen óvatosan fogalmaztak (a választási kampányt nem számítva) a földreb('Me%őfi/d, 1933. augusztus 27. Ami engem igazol! Festetics a parlamentáris demokráciát következetesen demo-liberális rendszernek nevezi Mussolini nyomán. 57 Me^őfóld, 1934. június 10. Alkotmányosság. (írta Pálffy Fidél) 5»Uo. 59 Pesti Újság, 1932. július 17. 121
