Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között
két költött a párttevékenységre, azt hangoztatta, hogy a nyilaskeresztes mozgalom önkéntes és önfeláldozó személyek munkáján nyugszik, éppen ezen alapul a tekintélye. „Pénzzel a régi pártok dolgoztak és ennek megfelelő volt is az eredmény.”40 A vezérek tevékenyen részt vettek a pártszervezésben, gyakran látogatták meg a területükön megalakuló új pártszervezeteket, és avattak fel a nagyobb településeken ún. „nyilas házakat”, melyek a párt helyi szervezetének irodái lettek. Festetics Sándor különösen szívügyének tekintette a mozgalmat, havonta több száz kilométert autózva kereste fel a helyi szervezeteket. O alkalmazta azt a szervezési módszert, mely szerint az új, meghódítani kívánt régióban kiválasztottak bizonyos befolyásos személyeket, akiknek a következő levelet küldték el: „Igen Tisztelt Uram! Tudomásomra jutott, hogy állítólag igen érdeklődik az új nemzeti mozgalom iránt, amelyet nyilaskeresztes mozgalomnak is neveznek. Amennyiben ez megfelelne a valóságnak, úgy nagyon kérem szíves válaszát, hogy a kapcsolatot Önökkel felvehessem. Hazafias üdvözlettel: Festetics Sándor, országgyűlési képviselő, Dég, Veszprém megye.”41 Amennyiben az illető válaszolt, a szervezés sikerült, ellenkező esetben sem vesztettek semmit. Mindezek mellett a párt előszeretettel rendezett monstre nagygyűléseket, ahol a látványosság nem elhanyagolható részét képezte az eseménynek. így például az 1934. március 25-én tartott komáromi gyűlésen több mint ezer zöldinges, karszalagos, egyenruhás nyilas párttag vonult fel dübörögve. A május 27-én tartott hasonló zalaegerszegi gyűlésre már hajnaltól érkeztek a megye különböző területeiről a párttagok. Az élgárda járőrei a város bekötő útjai mentén cirkáltak és útbaigazították az érkezőket. A Horthy-téren tartott díszfelvonulást zenekar kísérte, ezután hangzottak el a beszédek.42 * 411 meg. A német pénzügyi támogatás tette lehetővé vélhetőleg a pártlap színvonalának emelését is, azonban egy országos méretű pártszervezet működtetéséhez ez önmagában jelentéktelen összeg. V. ö. Szakács 1963. 60. 411 MOL BM. rés. 1934-7-2004 (7040.) Festetics levele a megalakulóban lévő miskolci pártszervezethez. A gróf egyik parlamenti felszólalásában is határozottan visszautasította a német kapcsolat gyanúját: „Amióta én vagy'ok a mozgalom egyik vezetője, ez a mozgalom sem német pénzeket, sem német irányítást nem fogadott el.” KN 1931-1935. 21. kötet (1934. április 6.) 120. 4> MOL BM. rés. 1934-7-2004 (2839.) 42 Me^őföM, 1934. március 25., június 3. 115