Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

"Közbátorság" Zalában a XVIII. század végén

Zalai Millennium 17. „KÖZBÁTORSÁG” ZALÁBAN A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN A közbiztonság mindenkori helyzete a társadalom közérzetének egyik fon­tos fokmérője. így érthető, hogy az ország kormányai mindig nagy hang­súlyt fektettek arra, hogy e tárgyban tett látványos intézkedéseikről, folya­matos eredményeikről a nagy nyilvánosság előtt számot adjanak. De hogy élték meg a XVIII. század végi Zalában a rablások, lopások, foszto­gatások számának növekedését, a gonosztevők elszaporodását, és hogy reagált az állam, a megye minderre? A bűnözés csökkentésére, megakadályozására irányuló századvégi ren­delkezések közül legjelentősebb az 1794. március 21-én kiadott 4052. szá­mú helytartótanácsi intimatum. E rendeletet a megyék követelésére egy külön bizottság dolgozta ki, amelyet az 1792-es országgyűlés alkalmával állítottak fel, és 1793. márciusáig működött. Elsősorban a lókötés, jószáglopás, valamint a rablások megakadályo­zásának eszközeit kívánta a bizottság megtalálni. Az intimátum — egyéb prevenciós rendelkezése, tilalma mellett — legnagyobb újítása az volt, hogy lehetőséget adott a megyéknek az igazgatási szervezet továbbépítésére, külön bűnüldöző, „rendőri” szervezet létrehozására. De a megyék is felis­merték, hogy a bűnözés terjedését csak külön, e feladatokkal hivatássze­rűen foglalkozó szervezet létrehozásával lehet megakadályozni. A me­gyék engedélyt kaptak, hogy a járásokban csendbiztost (kárbírót) alkalmaz­zanak, kinek fő feladata, az alispán illetve a főszolgabíró utasításait követ­ve a köz biztonsága feletti őrködés volt. így indult a „rendőrség”megszervezése Zalában is. A megyei rendek 1794. december 15-i közgyűlésükön alaposan meghányták-vetették a közbizton­ság helyzetét, és mivel a korábban alkalmazott represszív módszerek (gyors kivégzések, csigázások) visszaállítására nem láttak reményt, elfo­gadták a rendelet által kínált lehetőséget. Ezt követően 1795. szeptember 12-én Zalaegerszegen Mlinarics Lajos másodalispán vezetésével összeült az a deputáció, melyet a gonosztevők üldözésére rendelt őrség számának, fizetésének, ruházatának és szálló­helyeinek kimunkálására hozott létre a vármegye. A kiküldöttség a helytar­tótanácsi intimátum figyelembevételével a helyi sajátosságok szerint 56

Next

/
Thumbnails
Contents