Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Polgári közigazgatás Zala megyében

A kiegyezés után törvények egész sora született a modem, polgári állam- szervezet kiépítése érdekében. A megyék funkciója, szerepköre is átalakult. Az igazságszolgáltatást elválasztották a közigazgatástól, a megyei ön- kormányzatok további sorsát pedig a „kö^törvényhatóságok rendeléséről” szóló 1870. évi 42. törvénycikk szabályozta.

Az ennek értelmében megalakított ún. törvényhatósági bizottság Zala megyében 1872. január 9-én ült össze először. A bizottság a megye legfontosabb döntéshozó testületéként működött, közgyűlései képviselték a vármegye egészének akaratát. Tagjainak felét választották, másik fele a megye legtöbb állami egyenesadót fizető polgáraiból tevődött össze. A közgyűléseken vitatták meg a megyét érintő legfontosabb kérdéseket, itt állapították meg a költségvetést, választották meg a tisztviselőket és alkották meg a megye területén érvényes szabályrendeleteket. Szabályrendelet rögzítette pl. a közgyűlések számát és idejét, a községi pénzkezelés, a peronoszpóra elleni védekezés, a lőfegyverek és lőszerek forgalmazásának szabályait. De meghatározták a legeltetés, s a vásárok rendjét, valamint előírták az ebtartás, illetve a bordélyház nyitásának feltételeit is. Szabály- rendelettel büntették a botrányos csendzavarást és azokat szintúgy, akik járművükön nem tüntették fel a tulajdonos nevét.

Az országos törvények és rendeletek, valamint a helyi szabályrendeletek végrehajtásának a felelőssége a megyei tisztviselőket terhelte. A megye élén álló főispán mellett az alispán, a jegyző, a tiszti ügyész, az árvaszéki elnök, a főorvos, a főmérnök, a levéltámok, a főszámvevő és a járási szolga- bírák is ez utóbbiak közé tartoztak. A főispán személyét, akinek a fő feladatát az állami érdekek közvetítése, a megyei önkormányzat működésének törvényes felügyelete képezte, a kormány nevezte ki. Megyénkben 1872 októberéig Szapáry Géza, utána Hertelendy Kálmán töltötte be ezt a tisztséget. A többi, fentebb felsorolt tisztviselőt — a levéltárnok kivételével — hat évi időtartamra a közgyűlés választotta. A levéltámokot élethossziglan a főispán nevezte ki.

A megyei közigazgatás tényleges irányítását a gyakorlatban az alispán látta el. O hajtotta végre a közgyűlés határozatait, ő vette át a megyéhez érkező felsőbb rendeleteket, a különböző leveleket és folyamodványokat, ő vigyázott a megye pecsétjére, s ő írta alá a megye nevében kiállított okmányokat, felterjesztéseket. Zala megyében ezt a tisztséget 1872-ben Csutor Imre nyerte el.

96