Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Zalai községek önkormányzata a polgári korban
A jegyző a polgári korszakban a községi igazgatás legfontosabb tisztségviselőjévé vált. Nála összpontosult az illető település ügyes-bajos dolgaival kapcsolatos összes írásbeli ügyintézés. Zalában a legtöbb kisközség — különösen, ha iskolával is rendelkezett, és a tanítót is fizetnie kellett — a korábbi időszakhoz hasonlóan most sem tudott önálló jegyzőtartásra vállalkozni. Ez esetben más községekkel társulva, a körjegyzőség tagjaiként vett részt a törvény által megszabott feladatok teljesítésében. A megye viszont attól tartott, hogy a túl nagy számban körjegyző- séggé szövetkezett községek adminisztrációját irányító körjegyző a rá háruló rengeteg teendő miatt nem tud majd eleget tenni hivatalbeli kötelességének. A közigazgatás zökkenőmentes működését szem előtt tartva, ezért inkább a kevesebb községet felölelő körjegyzőségek kialakítását szorgalmazták. E tekintetben tehát a megye és a községek jó részének érdekei eltérek egymástól. A fentieket jól példázza a zalalövői körjegyzőség esete. 1872-ben 14 község költség megtakarításra hivatkozva kérte, hogy zalalövői székhellyel egy körjegyzőségben egyesülhessen. A községek nagy száma miatt a me-gye ezt a szándékukat egyáltalán nem helyeselte, de a törvényben rögzített szövetkezési jogukra hivatkozva végül hozzájárult a körjegyzőség létre-hozásához. A terület nagysága miatt azonban a körjegyző valóban nem tudta munkáját rendesen elvégezni. Nehézségein először egy segédjegyző alkalmazásával könnyítettek, majd 1885-ben a körjegyzőséget véglege-sen kettéosztották. A két községi törvény végrehajtásával hosszú időre kialakultak azok a keretek, amelyek között a községek elöljárósága és képviselő-testülete önkormányzati jogait gyakorolhatta. A politikailag konszolidált viszonyok pedig elősegítették a gazdasági növekedést, amelynek eredményeként lassan a falvak külső arculata is átformálódott. (F. I.) 94
