Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

A felülről kinevezett "képviselet"

küdtek és a kisbírák segítették őket. A községi tisztviselők közé tartozott még az árvák vagyonát gondozó gyámatya, valamint az adószedő. Ezekre a tisztségekre azonban nem kellett feltétlenül külön személyt kijelölni. A gyámatya feladatait nem egy esetben az elöljáróság egyik tagja magára vállalta, az adószedést pedig sokszor maga a bíró végezte. Kinevezésük után valamennyiüknek fel kellett esküdni a császárra.

Választott képviselő-testületek működéséről az adott politikai viszonyok között természetesen szó sem lehetett. A népképviseleti választások helyett alkalmazott, fee jxt / er/* / ce/ sritc c cc J

lülről történő „kiválasztás” (vagyis kinevezés) kisebb módosításokkal a rendszer 1867-es kiegyezéssel bekövetkező bukásáig élvényben maradt. A megye ezalatt mindvégig szoros fennhatóság alá vonta a községeket. Ellenőrizte vagyonkezelésüket, megállapította költség- vetésüket, jóváhagyta számadásukat. Ügyelt a községi szervek törvényszerű működésére, intézkedett egyesítésüket, szétválasztásukat, egymás közti viszályaikat illetően. Nemcsak kinevezte, de le is válthatta a községi tisztviselőket. Ez utóbbiak azonban a leváltástól eltekintve is elég gyakran cserélődtek. Az egyszerű, többnyire írástudatlan falusi bírák közül ugyanis sokan képtelenek voltak megbirkózni a rájuk háruló rengeteg teendővel. Nekik kellett törődniük a katonaság elszállásolásával és élelmezésével, a különböző rendű és rangú megyei és egyéb tisztviselők, valamint a hadsereg számára

90

Murakeresztúr térképe 1858-ból