Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
A "bűnős" cifraszűr
vagyonosabb pajkos társaiktól ebben sem akarván elmaradni, ba önnön csekély értékekből és élelemre szükséges béreikből ezen, reájok nézve szerfelett drága ruhának megszerzése ki nem kerül, csalással, és még gyakrabban lopásokkal vagy rablással pótolják az arra fordítandó költséget. Tetemesen megháboríttatván ezáltal a vagyon- béli közbátorság hogy az minél előbb ismét helyreálljon, a tekintetes vármegye el kívánván hárítani a rablásoknak és lopásoknak ezen egyik fő okát, minden cifra- szűrnek hordozását többszöri végzéseiben keményen eltiltotta [..]. A. cifraszűrök viselésének eltiltása nem törvénytelen, mert senkinek sarkalatos nemesi jussait meg nem sérti. Nem féktelen önkényen épülnek törvényes jussaink, s az olyan negédespajkösságot, mely polgári egyesülésünk célját, a közbátorságot ily súlyosan megzavarja, nemzeti szabadságaink közé számlálni nem lehet. Ha a katonai formaruhának és az egyházi öltözetnek egyedül megkülönböztetés tekintetéből tilalmazott közönséges viselése nemesi jussainknak sérelmére nincsen, miért ne lehetne a cifraszűrök viselésének eltiltása által a köznépnél és pásztoroknál elhatalmazptt, veszedelmes következjsű f ényűzést Zabolázni, annyival is inkább, minthog hazánknak több mint kilenctized része, éspedig a miénknél gazdagabb vidékei, cifraszűrök nélkül mindeddig el lehettek.” Deák véleménye szerint az áttanulmányozott tanúvallomások alátámasztották Tornyos József bűnösségét, ezért mind a cifraszűr viselése, mind a káromkodás miatt a gyanúsított perbefogását indítványozta. Zala vármegye törvényszéke közgyűlési jóváhagyás után, 1829 augusztusában indította meg a Tornyos elleni büntetőpert. A vádlott életvitelével kapcsolatos további kihallgatások során tett tanúvallomások azonban olyan súlyos bűnökre világítottak rá, amelyek mellett eltörpültek Tornyos korábbi védcei. A mindaddig szabadlábon védekező vádlottat 1829 novemberében elfogták, bezárták a vármegye zalaegerszegi tömlöcébe, és immár lopás, útonállás, rablás, sőt gyilkosság miatt indították meg ellene az újabb büntetőpert. A per során bizonyítást nyert, hogy Tornyos és alkalmi cimborái Budafa és Zalapataka között rendszeresen zaklatták az arra közlekedőket. így pl. megtámadták, és ki akarták rabolni a lövői járás seborvosát, miközben feleségével erőszakoskodni próbáltak. A házaspárt csak az orvosnál lévő puska mentette meg a komolyabb bántalmaktól. Fény derült a tanúvallomásokból arra is, hogy Tornyos és társai alaposan gyanúsíthatok annak a stájerországi fuvarosnak a meggyilkolásával, akinek holtteste még 1829 februárjában került elő a Zala vízéből a budafai malom, közelében. Többen látták Tornyosnál a meggyilkolt fuvaros ezüst óráját — az óra akkoriban falun még ritka értéknek számított, és feltűnő volt, ha valaki 72
