Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

A város és gimnáziuma

A gimnázium tehát megalapításától kezdve több mint négy évtizeden keresztül az egész megye, továbbá Somogy megye nyugati része, néhány horvátországi megye (Varasd, Körös, ritkábban Zágráb) ifjúságának tanítását szolgálta. A Nagykanizsán tanuló idegen diákok többsége, mint alább látni fogjuk, szegény volt ugyan, de ugyanitt tanultak Zala megye legnagyobb közéleti szerepét vivő famíliák leszármazottai, Csányok, Hertelen- dyek, Jagadicsok, Majthényiek, stb. is. Ezek a vagyonos ifjak forgalmat, életet vittek az álmos kisvárosba, ruha és egyéb szükségleteiket ott igyekeztek kielégíteni. De a többi diákot is meglátogatták szüleik, ha másért nem, hogy elemózsiás csomagot vigyenek nekik. Az egész Muraköz, Varasd, és Körös megye, de Somogy is, majdnem Szigetvárig így többé-kevésbé rendszeresen bejárkált Kanizsára. Ha többféle vásár közül választhattak, inkább a kanizsaira mentek, hogy ezúttal az ott tanuló rokon gyereket is meglátogassák. Ez természetszerűleg megnövelte a nagykanizsai vásárok forgalmát, a forgalmas vásárok pedig — mint mindenütt — fellendítették a helyi kézműves ipart.

Természetesen nem egyedül ez a szellemi tényező, a város magas színvonalú, messze földön híres iskolája lendítette fel a város fejlődését. Inkább csak alkalmat adott arra, hogy a forgalmas utak csomópontján lévő város vásárai megnagyobbodjanak. Hiszen 1772 óta Keszthelyen is működött gimnázium. Igaz, hogy az hosszú ideig állami iskola volt, tanerőhiánnyal és egyéb válságokkal küzdött, helyzete csak 1808-ban szilárdult meg, amikor vezetését a premontreiek vették át. Keszthely, mely az átmenő forgalomtól távol esett, mégis jóval lassabban fejlődött, mint Nagykanizsa.

(K. I.)

49